Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
379 Még egyszer kér em tehát, ne zárjuk le az általános vitát a mai napon. Köszönöm szépen a figyelmüket. (A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most soron következik Kutrucz Katalin képviselő asszony, őt követi Barsiné Pataky Etelka képviselő asszony. (A képviselőnők jelzésére:) Cserélni kívánnak? (Igen.) Akkor Barsiné Pataky Etelka - és őt követi majd Kutrucz Katalin. BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! A biz ottsági ajánlások között a pénzügyi bizottság részéről Soós Győző elmondta azt, hogy a bizottság általános vitára alkalmatlannak találta ezt a törvénytervezetet; hivatkozott ott több felvetésre is. Szeretném a mi véleményünket - amelyet ott is felvetettem, a bizottsági ülésen - most a Ház előtt is ismertetni. Nevezetesen: ott a kormány jelen levő képviselőjének is elmondtuk, hogy bizonyos alkotmányossági aggályaink vannak ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban, és ennek részleteiről szeretnék itt most szól ni. Önmagában azt a tényt, hogy a privatizáció folytatódik - és azon túlmenően úgy folytatódik, hogy a kiadott mellékletben a kormány bizonyos két évvel ezelőtti, illetve több évvel ezelőtti javaslatokra is visszatér , csak üdvözölni tudjuk. Itt nevezetes en arra gondolok, hogy a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékének a meghatározásánál több olyan javaslatot tesz most a kormány - vagy javasol ebben a törvénytervezetben , amelyet a Néppárt képviselői korábban már javasoltak; ezzel tehát egyet tu dunk érteni. Valamint egyet tudunk érteni - és ezt szeretném elöljáróban leszögezni - a privatizáció folytatásával. Ugyanakkor azonban itt olyan cégeknek a privatizálásáról, illetve privatizációjának folytatásáról van szó, ahol esetleg egy törvénybeli hián yosság vagy esetleg egy alkotmányossági kérdőjel a későbbiekben komoly problémákat vethet fel. Úgy hisszük tehát, hogy amikor erről beszélünk, akkor kifejezetten konstruktívan hívjuk fel a kormány és a kormányzó pártok figyelmét arra, hogy ez a későbbiekbe n - egy Paksi Atomerőműnél vagy akár a Matávnál, hogy példát mondjak, bár mondhatnánk a többi gázszolgáltatót és erőműcéget vagy vállalatokat, részvénytársaságokat - mindenütt esetleg problémát jelenthet. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a mi véle ményünk szerint - amely tehát elhangzott a bizottsági ülésen is - a fő alkotmányossági kérdőjel lényegében a szavazatelsőbbséget jelentő részvény körül van. Azt gondoljuk - és arra Soós Győző vissza is utalt, ami ott elhangzott a részünkről , hogy teljese n más a helyzet egy szavazatelsőbbséget adó részvény esetében, ha erről a társaság maga dönt, vagy pedig akkor, ha egy privatizációs eljárás keretében a tender feltételei között jelenik meg jól körülhatárolt, artikulált és részletezett módon, és azután a t ender győztesével ez kitárgyalásra kerül. Itt azonban nem ez a helyzet. Itt az a helyzet, hogy a kormány lényegében közhatalmi jogosítványai alapján bizonyos részvényfajtákat, részvényeket egyszerűen szavazatelsőbbségi részvénynek jelöl meg a törvényben. Ú gy gondoljuk tehát, hogy a kormány ebben a vonatkozásban - számunkra úgy tűnik - visszaél a közhatalmi jogosítványával. Ez nemcsak ilyen vonatkozásban jelenthet problémát, hanem azoknál a társaságoknál is, ahol már nem a kormány a legnagyobb részvényes. Sz eretnénk tehát felhívni a figyelmet arra, hogy anélkül, hogy ezt a kérdést esetleg egy előzetes normakontroll keretében ne vizsgálnánk meg, enélkül bizony a későbbiekben éppen a privatizáció során ez komoly gondokat jelenthet.
