Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - RUSZNÁK MIKLÓS, a mezőgazdaság kisebbségi véleményének előadója:
370 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rusznák Miklós képviselő úrnak, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleménye előadójának. RUSZNÁK MIKLÓS , a mezőgazdaság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm szé pen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Képviselőtársam, aki előzőleg hozzászólt, elmondta, hogy a mezőgazdasági bizottságban döntően az agrárium helyzetével, a tartós állami tulajdonban maradt, végső soron az elmúlt időszak állami gazdaságaival és mezőgazdasági üzemeinek gondjával, problémájával foglalkoztunk, amelyet az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló '95. évi XXXIX. törvény módosításával kapcsolatban terjesztett be a kormány a parlament elé . Talán mint kisebbségi előadó olyan helyzetben vagyok, hogy ugyanazt a véleményt is elmondhatom, amit a többségi véleményben is megfogalmaztak: aggodalmukat és fenntartásukat fejezték ki a törvény előterjesztésével kapcsolatban. Már az előterjesztő is vég ső soron elmondta és vissza is vonta véleményét abban az esetben, hogy azért kell 50 százalék plusz 1re emelni, illetve csökkenteni a szavazatokat vagy az arányokat - a tulajdonarányokat , hogy a Bábolnai Állami Gazdaság szintjére emeljék. (16.40) Ezt ké sőbb visszavonta, hiszen e körül is vita alakult ki. Feloldódna az ellentmondás, mondja az előterjesztő, hogy a 28 agrártársaság körében megoldódna ez a probléma, de - ahogy említettem - ez visszavonásra került. Végső soron a privatizáció kapcsán a jelenle gi tőkehiányt, ami nem jelentéktelen, ebben a társasági körben pótolni kell, ez egyértelműen megfogalmazódott. A kisebbségi vélemény a következőkben foglalható össze, és ez kormánypártok, ellenzéki pártok részéről is egyértelműen megfogalmazódott: A gazdas ágok szerepe a jövőt illetően mi lesz? Hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban, mondhatom, években is, az állami gazdaságnak különböző szerepeket szántak, akár az integráció, akár a vetőmagok, akár a tenyészállatok, de a kutatás területén is, és ez ma egyért elműen nincs meghatározva, milyen mezőgazdaságot akarunk, és hová akarunk eljutni a mezőgazdasággal. Egyáltalán a versenyszférába kelle helyezni ezeket a gazdasági társaságokat, ami az eredeti elképzelés szerint az integrációt és a szolgáltatói szerepet s zolgálta volna? Ez a technika, amely most ebben a formában bevezetésre kerülne - ezt egy kormánypárti képviselő is megfogalmazta , rossz, mert a magántulajdonosokkal akarja megfizettetni, megfinanszírozni a tőkeemelést, viszont a magántulajdonos végső sor on a pénzét akarja majd visszakapni, ezért ez nem a legjobb módszer. Ahogy említettem, a kisebbségi véleményben megfogalmazódott az is, hogy a nemzeti agrárprogram keretében végre egyezség mutatkozott bizonyos témákban. Ezt ehhez is kötni kellett volna, ho gy milyen agrárgazdaságot, milyen jövőképet akarunk a társadalomban az elkövetkező időben. De sorolhatnám tovább a kérdéseket, amelyek a kisebbségi véleményt is tükrözik. Például: mekkora bevételt jelenthet az ÁPV Rt.nek ez a privatizációs bevétel, és mir e elég ez a pénz? Hogyan gondolják a tőkeemelést, vagy más pénzt különítetteke el, ami a privatizációs bevételből pótolható majd ezeknek a gazdaságoknak a megsegítésére vagy tőkeemelésére? Szükség vane az állam befolyásoló szerepére a termelés, a szervez és, befolyásolás és integráció területén? Végső soron olyan kérdések is megfogalmazódtak, hogy miért nem került szóba az elmúlt időszakban a már 75 százalékban tulajdonban lévő gazdaságok szerepe, illetve miért nem került sor a 25 százalékot kérő állami ga zdaságoknak a privatizálására, hiszen az MRP és a dolgozói tulajdon a mai napig nem került meghatározásra, és ezt több éve kérik a gazdaságok vezetői, dolgozói, a mai napig nem történt ezzel semmi, hogy a 25 százalékot miért nem adták el. Megfogalmazódtak végső soron azok a gondolatok, amely szerint minden mezőgazdasági üzemet, rt.t, volt állami gazdaságot csak egyedi döntés alapján lehet elbírálni. Az előterjesztő megígérte, hogy üzemsoros, pontos előterjesztést ad a képviselők számára, ez a mai napig nem jelent meg. Nem tudom, hogyan döntenek majd képviselőtársaim azzal kapcsolatban, hogy milyen