Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
329 akkor, ha a nyilvántartással nyomon követhető lenne, és ezt a célt szolgálná az over rendszer, ez a vényellenőrzési rendszer, amivel - ha normálisan működik - hatalmas pénzeket lehetne keresni. Ezért van az a dilim, hogy a nyilvántartások helyesen és jól működjenek. Mivel két törvényről beszélünk, áttérnék a másikra, mert arról is van néhány sajátos gondolatom. Ezek a rokkantnyugdíjassággal kapcsolatos ügyek, amiben - hangsúlyozom - nem vagyok szakértő, de rendszerében szemlélve az ügyeket, itt is találtam néhány olyan gondolatot, amivel érdemes foglalkozni. A rokkantságnál két dolgot tartanék fontosnak. Nagyon támogatom és nagyon helyes az a gondolat, hogy am ikor megállapítunk egy rokkantságot, akkor az ne úgy történjen, mint eddig, hogy megállapítom, mennyire nem jó valaki valamire, hanem majd az új rendszerben azt kell megállapítanunk, hogy a maradék képessége, maradék adottsága mire jó még, tehát egy pozití vabb hozzáállást sugall. Ráadásul, ha ezt normálisan meg tudnánk csinálni - és ez ismét a nyilvántartási rendszerekre visszautaló gondolat volna , akkor az orvosnak azt is kéne tudni, hogy bizonyos meglevő képességek, adottságok milyen munkaterületre alka lmasak; tehát egy úgynevezett munkaügyi minisztériumi adatbázissal vagy valami ilyesmivel összekapcsolandó lehetne. Mondok egy konkrét példát, hiszen annak idején, amikor kutatóintézetben dolgoztam, előszeretettel foglalkoztattunk egészségkárosodott embere ket, akik mondjuk nem tudtak járni, de a fejük kiválóan működött. Egy kutatóintézetben a fejüket kiválóan lehet használni, és ebben az értelemben száz százalékos képességű munkavállalók voltak, ugyanakkor a rokkantsági fokuk elérhette a 6070 százalékot, h iszen mi magunk hoztuk be őket reggelenként dolgozni. Az új szemléletet tehát nagyon helyeslem, miszerint a megmaradt képességek vizsgálatánál dőljön el az, hogy jogosulte és milyen mértékben rokkantsági nyugdíjra. Viszont nagyon szeretném, ha ez a tevéke nység összekapcsolódnék egy olyan nyilvántartási rendszerrel és adatbázissal, ami biztosítja ezen képességek hasznosítását a társadalom vagy az egyén javára is; tehát a Munkaügyi Minisztérium vagy a munkaügyi központok adatbázisával való összekapcsolódást is. Okozhat szakmai problémát egy orvos számára eldönteni azt, hogy a megmaradt képesség mire alkalmas, de ebbe az irányba kell elmennünk, és a törvény ebbe az irányba is indult. Ezt helyesnek tartom. Még egy utolsó gondolatom van, és ez szintén a rokkants ági üggyel kapcsolatos. Egy életpálya igen változatos lehet ezen vonatkozásában is, tehát elképzelhetők olyan megrokkanási esetek, amikor törvény hatálya alá esvén rokkantsági nyugdíjat kap valaki, viszont egy meghatározott rehabilitációs eljárás és idősza k után a munkavégzőképessége följavulhat. Nem vagyok orvos, de nyilván számos ilyen eset elfogadható példaként. Ez esetben mondjuk visszakerül száz százalékos munkavégzőként, és bizonyos idő után eléri a nyugdíjkorhatárt, és elmegy nyugdíjba. A másik törv ényünk, amelynek tárgyalását már befejeztük, viszont kimondja, hogy egyértelmű kapcsolatot kell teremtenünk a járulékfizetés, a szolgálati idő között - de inkább az én személyes véleményem szerint a járulékfizetés egy nagyon fontos dolog - a jogosultságsze rzéshez. Ez esetben ha valaki hosszabb ideig tartozott a rokkantsági nyugdíj hatálya alá, és közben utána senki nem fizetett járulékot, ő maga sem, meg az állam sem, akkor lehet, hogy a másik szervezet, a nyugdíjbiztosító ily módon a méltányolhatónál kiseb b nyugdíjat állapít meg. Természetesen, ha jobban utána nézünk az esetnek, ez a jelen törvény hatálya alatt is módosító javaslattal kiküszöbölhető, de feltételezem azt, hogy más életpályák is elképzelhetők. Magyarán a rokkantsági nyugdíj és az öregségi nyu gdíj közötti átjárhatóságot mindkét irányban, és az esetleges többszöri átjárások tekintetében is megvizsgálandónak tartom, és a szükséges módosító javaslatokkal ilyen értelemben ki is fogjuk javítani. Köszönöm szépen, hogy lehetőséget kaptam gondolataim e lmondására. Azt szeretném, hogy képviselőtársaim azt, amit ebből leszűrni lehetett, hasznosat, próbálják meg hasznosítani. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
