Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
299 teljes átalakítása megkezdődjön, és ezért az a véleményem, hogy a hazai rehabilitáció igazi rendszerré alakítása még nem történt meg. Nem történt meg annak ellenére, hogy a fent idézett három jogszabály foglalkozik a problémával; m égsincs megoldás e területen. Igaz, jelentősége felértékelődött, mert a foglalkoztatási törvény, illetve a különböző humánpolitikai célú előírások alapján jól felkészült munkaügyi szakemberek foglalkoznak a megváltozott munkaképességűekkel, illetve a rokka ntak munkába állításával, rehabilitációs ellátásának kiépítésével. Azonban, hogy ez a kiépítés, ez a rehabilitáció jó működjön, nem ártana szakmai szempontokból megfogalmazni még az alábbiakat. (10.40) Mint említettem, a hazai rehabilitáció rendszerré alak ítása nem igazán működik, ennek szükségessége elengedhetetlen. Ugyanis az ellátások gyakran átfedőek, igazságtalanul kialakítottak, vagy időközben a működésük során alakultak, illetve váltak azzá. A támogatások jelenleg túlzottan sokrétűek, indokolatlanul szerteágazóak, és nem egymásra épülők. Ennek talán az az oka, hogy a különféle támogatások az elmúlt évtizedek során eltérő időpontokban és különböző szemléletben különféle társadalmi, gazdasági környezetben keletkezett jogszabályok alapján jöttek létre. A jelenlegi ellátórendszer elemei - az a vélemény és társadalmi vélemény, foglalkoztatási, munkaügyi vélemény is - nincsenek összhangban egymással. Egyes csoportok támogatásai sokrétűek, másoké pedig homogének, illetve igen csekély mértékűek. A társadalomba n elfoglalt helyüket úgy találnák meg a megváltozott munkaképességű és rokkant emberek - akik természetesen szeretnének is dolgozni , hogy nem egy zárt totális intézetre alakított intézményhálózatba kerüljenek be, mint említettem ebbe a 46 kijelölt munkaa dói csoportba, hanem ugyanúgy és ugyanolyan feltételek mellett egyenértékű emberekként dolgozzanak, mint akik nem megváltozott munkaképességűek. Mindezek miatt szükség van arra, hogy a rehabilitáció során feloldjuk e 46 meghatározott munkáltatónak a szabál yait. Végezetül: a gazdasági szerkezet átalakulásával a megváltozott munkaképességűek, rokkantak táborában igen sok a lelkileg sérült ember, akik még jelenleg is közéjük sorolhatóak. Ezért ú gy gondolom, nagyon fontos, hogy ne csak orvosszakmai és pénzügyi szempontok alapján kerüljön felülvizsgálatra és újjászervezésre ennek a több százezres tábornak a jövője, hanem humánus eszközök figyelembevételével még olyan áron is, ha e célok megnyugtat ó rendezése a költségvetésből történő átcsoportosítással oldható meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Most soron következne a Fidesz k épviselője, de sajnos nincs jelen; ezért soron következik Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum részéről, őt követi majd Sirály Péter úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisz telt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat konkrétumairól beszélnék, tegyek egy kitérőt az alkotmány és a jogalkotási törvény néhány passzusára. Az alkotmány 8. §a szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Majd a hatályban lévő alkotmányunk 70. §a szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és l elki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével biztosítja vagy valósítja meg. Majd ugyanezen alkotmány még egy szakaszában foglalkozik az egészségüggyel, a 70/E. §ban: a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség
