Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
273 magyar tulajdonú biztosító társaság inzertjén is megjelent ugyanez az információ? Kik állnak, kik állhatnak, a dolog hátterében? Én úgy gondolom, tisztelt Ház, hogy ezek olyan kérdések, amelyek mellett szó nélkül elmenni nem lehet. És nem azért, mert egy bank csődközelbe került, nem azért, mert pánik tört ki az országban; hanem elsősorban azért, mert lehet a Postabank megítélése bármilyen, lehet Princz Gábort szeretni, lehet nem szeretni, de egy dolgot tudomásul kell venni: a Postabank az a bank, amely döntő részben még magyar tulajdonban áll, és az eseményeket elemezve úgy tűnik, hogy személyek, bizonyos csoportok e bank tönkretételére törekedtek azzal, hogy ezt követően kedvezőtlen gazdasági helyzetét kihasználva akár meg is vásárolhas sák. Ezek azok a kérdések, amelyekre választ várunk a kormányzattól. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Szabó Iván képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Eln ök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A kérdés ilyeténvaló felvetése valóban izgalmas kérdés, bár nem tudom, hogy arról szóle, hogy hova megy a Postabank vagy kinek áll érdekében, hogy a Cui prodest? a kérdés vagy a Quo vadis? - de ez egy részletkérdés. (Derült ség a bal oldalon.) Az azonban, azt hiszem, elmondható ebben az ügyben, hogy éppen a parlamentnek az egyik bizottsága, a gazdasági bizottsága e kérdések tisztázására is, legjobb tudomásom szerint éppen a mai nappal, felkérte Princz Gábort, hogy a bizottság előtt jelenjék meg, és adjon tájékoztatást erről az ügyről. Azt hiszem, a kérdés sokkal bonyolultabb, mint ezt itt két percben meg tudnánk tárgyalni, mert volt valóban egy pánikkeltés, azóta nyilvánvaló volt, hogy bizonyos kormányzati lépésekre, tőkeemelé sre, a gyors felfutás miatti tőke elvesztésének részleges tényére fény derült, tehát világos, hogy itt egy nagyon komplex, az egész bankszférát érintő kérdésről van szó, ami mögött lehetett hangulatkeltés egyfelől, másfelől reálfolyamatok és az auditált mé rleg körül kialakult problémák is megjelentek. Azt hiszem, hagyjuk ezt a vizsgálódást a bizottságra, és a vizsgálati eredményeknek az ismeretében térjünk vissza parlament előtt erre a kérdésre. (Taps az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönö m szépen. Két percre megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy bankrendszernek a stabilitása mindenkor alapvető társadalmi érdek. Ami a Postabanknál közelmúltban történt, az megmu tatta, hogy Magyarországon eléggé törékeny ez, és nagyon hamar keletkezik pánikhangulat. Most, miután az események után vagyunk, megnyugtatóan rögzíthetjük, hogy ez most elmúlt. Azonban valóban érdekli a társadalmat az, hogy Cui prodest - ugye , ez a lény eg: kinek használt ez. És akkoriban voltak is ilyen jelzések, hogy mindenképpen ki lesz derítve. Nos, a társadalom nem hallott erről eddig, tudomásom szerint, semmit. Ezért kíváncsiak lennénk mi is arra, hogy tulajdonképpen kik álltak e mögött a pánikhangu lat mögött, és nagyon sajnálatos bizony, hogy olyan törékeny a bankrendszer, a pénzügyi rendszer, vagy a társadalmi helyzet Magyarországon, hogy nagyon hamar felborulhat ez a társadalom számára oly fontos egyensúly. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében mi is csatlakozunk ehhez a felvetéshez. De ha már a Cui prodest?et megfogalmaztuk, én megfogalmazom a Quo vadis?t is, mert azért a jövőt illetően valóban kérdés, hogy hogy fog alakulni nemcsak a Postabank sorsa, hanem az egész magyar bankrendszer sorsa, abban a reményben, hogy egyrészt ennek az okai is nyilvánosságra kerülnek majd, ennek a már múltbeli bankpániknak, és ugyanakkor talán meg fog erősödni a magyar
