Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
268 Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 3. ülésnapja 1997. június 18án, szerdán (8.01 ó ra - Elnök: dr. Füzessy Tibor Jegyző: Póda Jenő) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszöntöm jelen levő képviselőtársaimat és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 3. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Póda Jenő és Semjén Zsolt jegyző urak lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszony, Magyar Demokrata Fórum, "Meg nem történt bűnök átvállalása" címmel. Megadom a szót. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ma egy hete Mécs Imre képviselőtársunk számolt be arró l az eseményről, hogy Snagovban fölavatták azt a közös magyarromán emlékművet, amely az 1956os forradalom leverését követően az ott raboskodott mártír miniszterelnöknek és fogolytársainak állított emléket. A Magyar Demokrata Fórum nevében magam is köszön töttem az eseményt, hiszen talán ez volt az első vagy a legelső jele annak, hogy a nemzeteink között reménykeltően alakuló kapcsolatok immár lehetővé teszik a közös múlt közös értékelését is. Ez azonban egyelőre úgy tűnik, hogy csak a közelmúltra nézve iga z, pedig az 184849es forradalom éppúgy forradalom és szabadságharc volt az önkényuralom ellen, mint 1956. Szóvá tettem, hogy Göncz Árpád elnök úr kolozsvári látogatása során megkoszorúzta azt a táblát, amely - Funar állítása szerint - emléket állít a mag yar nemesség által elpusztított 40 ezer románnak és 230 falu elpusztításának. Tudtae a Magyar Köztársaság elnöke, hogy mit koszorúz meg és kinek a nevében? Olvastae az elnök úr ennek a táblának angol nyelvű feliratát? Tisztelt Képviselőtársaim! Fölvetése mre Szabó államtitkár úr a kormány nevében azt felelte, hogyha Willy Brandt német kancellárként térdet hajthatott a holocaust áldozatainak emlékműve előtt, ha II. János Pál Debrecenben leróhatta kegyeletét az ellenreformáció idején gályarabságra hurcolt pr otestáns prédikátorok előtt, akkor a köztársasági elnök úr gesztusa az említett tábla megkoszorúzására igenis helyes volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Brandt kancellár és II. János Pál pápa megbánási, kibékülési gesztusa valós, ártatlanok ellen elkövetett b űnökkel kapcsolatban történt. A Funarféle kitalált bűnök vállalása és konstruált történelmi emléktáblának a megkoszorúzása önkéntes vállalása meg nem történt bűnöknek. Ezt a köztársasági elnök úr legfeljebb egyénileg vállalhatja, de nem a Magyar Köztársas ág nevében és különösen nem a magyar nemzet nevében. Az 184849es események polgárháborút jelentettek. Nem tagadjuk azt, hogy voltak magyar megtorlások korábban elkövetett szörnyűségekért, a polgári magyar lakosság válogatás nélküli
