Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - Reinhard Freiherr von Schorlemer által vezetett Bundestag külügyi bizottsága tagjainak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
27 Mi következik mindebből, tisztelt Ház? Az következik , hogy a Fidesz megkezdte a Független Kisgazdapárttal történő koalícióra történő felkészítését a választópolgároknak (Derültség, taps a bal oldalon.) , a Fidesz megkezdte a választási kampányát. (Taps, közbeszólás a bal oldalon: Így van!) Úgy gondolom, mind ebből, tisztelt Ház, három tanulság olvasható ki. Az egyik: aki 1998ban a Fideszre szavaz, az a Független Kisgazdapárt kormányba kerülését segíti elő. (Közbeszólás a jobb oldalon: Helyes!) (16.40) Másodszor: a Fidesz véleménye szerint az a nemzeti kormány , amely részt vesz az ország tönkretételében; a harmadik tanulság pedig, amit ebben a Házban már több ízben idéztek Willy Brandttól, de talán nem ebben az összefüggésben: ami összetartozik, az előbbutóbb összenő. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban. ) Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Szabó Iván frakcióvezető úr... (Dr. Dávid Ibolya: Ügyrend!) Nincs ügyrend, képviselő asszony, megmondtam! (Demeter Ervin: Szavazni kel l róla, elnök úr! - Dr. Dávid Ibolya: Házszabály, elnök úr!) Frakcióvezető úré a szó. (Folyamatos zaj. - Dr. Dávid Ibolya szólásra jelentkezik.) Tisztelt Képviselő Asszony! Az a szabály csak a napirendi pontok tárgyalására vonatkozik, márpedig még nincsen megállapított napirendje az Országgyűlésnek. Szabó Iván frakcióvezető úré a szó. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Most van hat éve, hogy az utolsó szovjet katona 46 esztendő után elhagyta hazánk területét. Szerződés szerin t június 30a volt a határidő, méltányos azonban, hogy a tényleges kivonulás napján emlékezzünk meg erről az eseményről. Sokszor, sok helyütt elhangzik az értetlenkedő szó, hogy oly hosszú ideig történő megszállás után miért nem volt olyan euforikus hangul at, mely arányban állt volna e történelmi eseménnyel. Úgy vélem, ennek - sok egyéb mellett - egyik alapvető oka az volt, hogy a megszállás ténye meglehetősen rejtett volt a magyar társadalom többsége számára. Az utcákon nem lehetett látni szovjet katonákat és harci járműveket, nem borzolta a kedélyeket a szovjet katonák kocsmai randalírozása, és már felnőtt egy új generáció az '56os forradalom és szabadságharc szovjet hadigépezettel való eltiprása óta. A megszállás és a szovjet fegyverekre támaszkodó dikta túra intézményesült Magyarországon. A szocialista jogrend normaszövegei tették garanciális elemmé a külföldi csapatok rejtett jelenlétét; azé a jogrendé, melynek alapján - épp az előbbi felszólalások szerint is - kivégezhették Nagy Imrét és társait. A szov jet megszállás intézményesült a KGST birodalmi érdekeket megjelenítő gazdasági béklyóiban, melynek ipart és mezőgazdaságot sorvasztó, a világszínvonaltól fokozatosan lemaradó Magyarországot az udvari szállító szintjére lezüllesztő hatásait hazánk a mai nap ig nem tudta kiheverni. Intézményesült a megszállás a Varsói Szerződés integrált hadserege révén, és csupán örülhetünk annak, hogy napjainkban már azok is, akik annak idején a Varsói Szerződés hívei voltak, a NATOcsatlakozás mellett tesznek hitet. Ha arra gondolunk, hogy Magyarország, és annak rendszerváltó miniszterelnöke, Antall József volt az, aki ezeknek az intézményeknek azonnali és jogutód nélküli felszámolását kezdeményezte, melytől még a környező, volt szocialista országok már korábban ellenzéki ve zetőinek is hideg verejték ütött ki a homlokukon, akkor érthetjük meg igazán, milyen eredmény volt a szovjet csapatkivonás; ráadásul nullszaldósan, és nem súlyos tíz- és százmilliárdok fejében, mint később ez az NDK esetében megtörtént.
