Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter:
259 tehát nem lehet azt törvényben még megengedni sem, hogy húsz napot esetleg egyfolytában éjjelnappal végigdolgozzanak emberek, tehát az ő védelmüket szolgálja ez a megkötés. A másik pedig: a húsz nap, az egy hónap lehetősége a munkavállalónak megvan, csak a munkaadónak nincs. Tehát a munkaadó egymást követő 15 napnál tovább ne alkalmazza, han em akkor kössön vele inkább munkaszerződést, mert azért ez a cél, hogy végül is a tartós, a folyamatos foglalkoztatás növekedjen. Az alkalmi munkavállalás egy átmeneti megoldás. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (21.50) E LNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy több képviselőtársam nem jelezte hozzászólási szándékát, megkérdezem a miniszter urat, hogy most kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra vagy később. KISS PÉTER munkaügyi miniszter : Két perce t kérek. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Később miniszter úrnak korlátlanul áll idő rendelkezésére, nem csak két perc. Megadom a szót Kiss Péter munkaügyi miniszter úrnak. KISS PÉTER munkaügyi miniszter : Nem szeretnék többször vitaösszefoglalót mondani, úgyhogy m ost csak egy kétperces megjegyzést szeretnék tenni. Arról van szó, tisztelt Képviselőház, hogy ha 3,6 millió a szabályos foglalkoztatásban résztvevők köre, és igaz az a becslés, hogy mintegy 30 százalék a feketegazdaság ma a magyarországi viszonyok között, akkor ennek megfelelő arányú a feltételezett feketefoglalkoztatás is. Ez pedig annyit jelent, hogy mintegy egymillió ember a feketeszférában dolgozik biztosítás nélkül, jogszerző idő nélkül, kiszolgáltatva úgy, hogy amiatt kell a 3,6 milliónak elviselhete tlen bérterheket kifizetni, és amiatt nem jut a tisztességesen gazdálkodó levegőhöz, mert az egymillió és az őt foglalkoztató tisztességtelen versenyelőnyhöz jut. Ez az, ami a modern piacgazdaságban elviselhetetlen, ez az, ami egy szociális állam számára e lvállalhatatlan a munkavállaló szempontjából. Ez az az út, amelyik nem Európába vezet. Itt van a pillanat, hogy kezdeményezéseket tegyünk! Én nem állítom, hogy ez a szabályozástechnikai módosítás globális választ ad - nem. De azt tudom, tisztelt képviselőt ársaim, hogy NyugatEurópában 40 ezer új munkahely megteremtésére milliárdokat, tucat milliárdokat fordítanak. Mi azt feltételezzük, hogy tízezrével tudjuk kifehéríteni a munkahelyeket, és foglalkoztatáshoz juttatni a ma munkanélküliek egy részét. 3050 mi llió forintba fog kerülni ennek a működtetése, mert ezt a hatáselemzést elvégeztük - Gyimóthy képviselő úr kérdezte , és úgy számoljuk, hogy ebből többmilliárdos bevétel lesz; no, nem a kasszában, hanem ott, ahonnan ki kell fizetni a nyugdíj- és egyéb szo lgáltatásokat a munkavállaló számára. Tehát ki kell fizetni a szociális, az egészségügyi és a nyugellátást. Erre viszont megint csak össze kell raknunk a pénzt valahonnan, és az a legszerencsésebb, ha onnan, ahol foglalkoztatják az érintettet. Erről szól e z a javaslat. Nagyon konstruktívnak tartom képviselő úrnak azt a megjegyzését, amely végül is úgy szól, hogy talán bizonyos mértékek mellett még el is lehetne fogadni ezt a dolgot. Keressük ezeket a mértékeket, csak az a baj, képviselő úr, hogy ahol ma sza bályos foglalkoztatás van Magyarországon, ott személyi jövedelemadót fizetnek, társadalombiztosítási járulékot fizetnek, fizetik a munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetnek, szóval: magasak a bérterhek. Miért? Visszatérek oda, ahonnan kezdtem: mert sok a feketemunka, mert akik fizetnek tisztességesen, azoknak magas bérterhekkel kell állniuk a feketefoglalkoztatás költségeit is. Csak úgy tudjuk ezt letörni, ha képesek vagyunk növelni a foglalkoztatást és csökkent eni a feketemunkát.
