Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FILLÓ PÁL (MSZP):
250 És ha megharagszanak, ha nem, ezentúl sem tudom megtagadni azt, hogy polgári foglalkozásom szerint történelemtanár vagyok, és ezúttal sem mehetek el anélkül, hogy fel ne tenném a történészek által annyira kedvelt és oly sokszor feltett kérdést: Qui prode st? - azaz: kinek használ? Nem kell messze menni, és a fél fővárost tűvé tenni, mert sorra, rendre mind ott vannak, név szerint is felsorolva a javaslatban. Éspedig: 1. társadalombiztosítás; 2. nyugdíjjárulék; 3. egészségügyi hozzájárulás; 4. munkavállalói járadék; 5. személyi jövedelemadó. Ezek látják majd hasznát, ha újra sikerül legyűrni és kínpadra vonni a kistermelőt, és arra kényszeríteni, hogy ismét mélyen nyúljon zsebébe, illetve a pénztárcájába, és az utolsó fillérjét is odaadja, ha még van neki. Ö sszegezve tehát: a vitatott törvényjavaslat elfogadását, melynek fő és leplezetlenül fogalmazott célja, hogy újra megkopasszák a mezőgazdasági kistermelőt, amely ezentúl is ellenkezik a józanul felfogott gazdasági érdekkel, és amelynek bevezetését a legkev ésbé sem indokolják jelenlegi körülményeink, semmi esetre se támogatom, sőt kifejezetten ellenzem; minden mezőgazdasági kistermelő nevében a leghatározottabban utasítom és vetem el. Egyedül helyes megoldás csak az lehetne a kormány részéről, ha visszavonná és elállna az alkalmi munkavállalás ilyenfajta szabályozásától, mert többet árt, mint használ. A napszámosok és alkalmi munkavállalók nyugdíját természetesen biztosítani kell, de nem így, nem ilyen áron. Semmiképp se úgy, hogy víz alá nyomják, lehetetlen helyzetbe hozzák a gazdát, a mezőgazdasági kistermelőt. Gondolják meg, hölgyeim és uraim! (Az ellenzék egyetlen jelen lévő képviselője, Gyimóthy Géza tapsol.) (21.10) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Több kétperces hozzászólá sra jelentkező képviselőtársunk van. Elsőként megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Kávássy Képviselő Úr! Erősen az a meggyőződésem, hogy nem tetszett végigolvasni ezt a törvény javaslatot, és feltehetően nem jutott már el az 5. §ig sem. Rögtön megmondom, miért. Hiszem, hogy ezért nem talált választ arra, kinek használ ez a törvény. Ez a törvény valóban azért az agrárproletárért született, aki ma kiszolgáltatott helyzetben van mé g a kistermelővel szemben is. Ezeknek ezrei élnek ma a magyar faluban. Megmondom, miért. Ha eljutott volna a 8. § (4) bekezdéséig, akkor ott megtalálta volna, hogy egészségügyi szolgáltatásra, baleseti, egészségügyi vagy szolgálati időre válik jogosulttá a z, aki ebbe a rendszerbe bekerül, tehát róluk van szó. A másik: az 5. § (2) bekezdésében egyértelműen benne van, hogy a falusi jegyző megállapodás alapján megteheti, és kiállíthatja ezt a könyvet. Befejezésül még egy gondolatot. Kedves Kávássy Úr! Ez egy n agyon érdekes felfogás; miközben a kistermelőt próbálja védeni ebben a szituációban, a másik oldalról beszélünk a közteherviselésről. El kéne egyszer dönteni, hogy az ipari munkásság viselje az összes közterhet, és - befejezésül hadd mondjam - ezzel tovább nyitjuk az agrárollót, mert növeljük az árakat a közterhek miatt, egy rétegnek pedig a törvény erejénél fogva elismerjük, hogy nem kell részt vállalniuk semminemű közteherviselésben, sem az adózásban, sem a járulékok fizetésében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, MSZP. FILLÓ PÁL (MSZP) : Igen tisztelt Ház! Megmondom őszintén, szomorúan hallgattam Kávássy képviselő úr beszédét, már csak azért is, mert egy dologban mindenképpen eg yetértünk, abban, hogy a helyzet teljes
