Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Balsay István (Fidesz) - a közlekedési, hírközlési és vízügy miniszterhez - "Mi lesz a sportszervezetek adósságának rendezésével?" címmel - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
197 Tisztelt Országgyűlés! Balsay István úr, a FideszMagyar Polgári Párt képviselője kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszt ernek, "Mi lesz a sportszervezetek adósságának rendezésével?" címmel. A kérdésre a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr távollétében Akar László államtitkár úr fog válaszolni. Balsay István képviselő úré a szó . BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a szót. Először is elnézést kérek az adminisztratív hibáért, természetesen a pénzügyminiszter úrhoz kívántam feltenni a kérdést, bár nem tudom, hogy a vasutas egye sületeknek vannake pénzügyi gondjaik. (Közbeszólás: Vannak.) Valószínű, hogy vannak. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem múlik el sportszakmai fórum úgy, hogy ne vetődne fel egy kérdés, mi lesz a sportszervezetek adósságának rendezésével. Köztudott, hogy a sport egyesületek a rendszerváltás során elveszítették anyagi bázisukat, a jelentős állami támogatást. Viszont, bár vannak jó példák, még a mai napig sem alakultak ki a sportfinanszírozás új alapjai. Ennek következménye, hogy az elmúlt években számos egyesület t eljesen eladósodott, sok egyesület megszűnt, néhányan egyegy kis cégtábla cseréjével próbáltak megszabadulni az adósságuktól, mások pedig egyszeri adósságrendezés során időlegesen konszolidálták helyzetüket. A helyzet az, hogy minden próbálkozás csak rész sikereket eredményezhetett, mert a probléma átfogó rendezéséig a gondok mindig csak újratermelik magukat, és az adósság egyre nő. A sötét jövő pedig a békéscsabai példa után - más városokat is mondhattam volna , amikor is az APEH a stadionban az aznapi me ccs bevételét foglalta le a tartozások fejében, minden sportvezető rémálmában megjelenik. Mint említettem, egyik alkalommal, ám nem teljes körűen már sikerült ilyen sportadósságrendezés konszolidációja. Részben volt sikeres, azért, mert nem volt teljes kö rű, és a kimaradók joggal kérdezhették, hogy: miért pont én? Másrészt elbizonytalanította azokat is, akik addig még nem halmoztak fel adósságot, ők pedig jogosan kérdezhették: hát így is lehet? Számukra lehet, ez az intézkedés inkább azt jelezte, hogy a ti sztességes gazdálkodással szemben jobb út az adósság halmozása, mert azt majd csak eltünteti valaki. Jogos tehát a kérdés, mi lesz a sportszervezetek adósságának rendezésével, mert a sportegyesületek adóssága ma is napról napra növekszik. Tudomásom szerint a kormány is foglalkozott ezzel, és nagyságrendje elérte a hatmilliárd forintot. Tisztelt Államtitkár Úr! Mit terveznek? Mit tervez a kormány az adósságok rendezésével, a sportegyesületek megmentésével és a tisztességesen köztartozásokat fizetők nem hátrá nyos helyzetbe hozásával? Köszönöm. Várom válaszát. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek önnel, hogy a sportszervezetek adótartozása egyre súlyosbodó kérdés. A kérdésben megfogalmazott megállapítást, mely szerint a sportegyesületek a rendszerváltással elvesztették anyagi bázisukat, kiegészíteném azzal, h ogy maguk az anyagi bázist jelentő vállalatok szűntek meg nagy részben, vagy jelentősen csökkent kapacitással működnek.
