Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - "A magyar-észt kapcsolatok romlása" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
176 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kelemen András úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez: "A magyarészt kapcsolatok roml ása" címmel. Kelemen András képviselő úré a szó. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ha a magyarészt kapcsolatokról beszélünk, akkor a Baltikum és a finnugor népek iránti politikánkat is érinti a szó. Már a Máso dik Finnugor Világtalálkozón részt vevő észt küldöttség, éppúgy, mint a finnugor írótalálkozó több résztvevője szóvá tette Magyarország észtországi passzivitását. Most Lennart Meri észt köztársasági elnök május 12. és 14. közti hivatalos látogatása újból i dőszerűvé tette a kérdést: vajon mi az oka a magyarészt, sőt mondhatnám így, tágabb körre kiterjesztve: a magyarfinnugor kapcsolatok sorvadásának? Tisztelt Ház! Mostani tárgyú felszólalást már tavaly is fontolgattam, mert valóban köztársasági elnökünk lá togatásának megszervezését botrányosnak, eredménytelennek, visszhangtalannak minősítették Észtországban. Hogy csak egy példát említsek: az ottani magyarokkal nem találkozott, a Munkácsy Mihály Magyar Kulturális Egyesületet nem látogatta meg. (14.50) Felpan aszolták, hogy maga a látogatás háromszori nekifutásra szerveződött meg, közben volt kétnapos, másfélnapos otttartózkodásra tervezett változat, majd olyan is, hogy csak egy ebédre tartózkodik elnökünk Tallinnban. Felmerül a költői kérdés - költői, mert ős zinte válaszban aligha reménykedhetek , hogy miért nem kellenek nekünk az észtek: azért, mert kicsik, vagy azért, mert a rokonsági kapcsolatok erősítése veszélyes nacionalizmusnak minősülne? De nem hiszem ezt. Nem hiszem, mert akkor miért utazott volna kö ztársasági elnökünk erőt és fáradságot nem kímélve keresztülkasul Oroszországon, s találkozott finnugor népekkel, ha utána ezek a kapcsolatok nem kellenek? Az első független kormány idején Tallinnban magyar kulturális képviselet, Tartuban lektorátus létes ült, és megkötöttük az észtmagyar kulturális egyezményt. A jelenlegi kormány művelődésügyi minisztériumában a velük foglalkozó bizottságot is megszüntette. Erről írják Észtországban, hogy Magyarország eltűnt a térképről. Hogy értékeli miniszter úr, milyen jelzés az, hogy az észt külügyminisztérium első térségbeli külképviseletét nem a természetesnek tartható Budapesten, hanem Prágában nyitja meg? Kíváne változtatni miniszter úr a Budapest által mutatott eddigi érdektelenségen? Várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Kovács László külügyminiszter úr válaszol. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kelemen András képviselő úr interpellációiban, kérdéseiben rendszer int állításokat fogalmaz meg, és ezek kicsit a jereváni rádió hallgatói kérdésekre adott válaszára emlékeztetnek, miszerint a hír igaz, de nem Moszkvában, hanem Szentpétervárott, nem Mercedest, hanem Ladát, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Kelemen A ndrás azt állítja, hogy sorvadnak a magyarészt, a magyarfinnugor kapcsolatok. Azt mondja, hogy az elnöki látogatásoknak rosszak voltak a tapasztalatai, rossz volt a visszhangja, koncepciótlan volt a második finnugor találkozó, és levonja a következtetést , hogy a térségbeli első külképviseletet nem Budapesten, hanem Prágában fogják megnyitni. A valóság az, hogy nem sorvadnak sem a magyarészt, sem a magyarfinnugor kapcsolatok, nem voltak rosszak az elnöki látogatások tapasztalatai; legfeljebb az téveszti meg Kelemen Andrást, hogy Göncz Árpád az eredeti
