Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - Reinhard Freiherr von Schorlemer által vezetett Bundestag külügyi bizottsága tagjainak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
17 Ami Szájer József javaslatát illeti, emlékeztetek rá, hogy a parlament elfogadott két dokumentumot: a biztonságpolitikai alapelveket és a honvédelmi alapelve ket. Azt hiszem, ezek ma is érvényesek, bár meg lehet vitatni, hogy kelle új biztonságpolitikai alapelveket, kelle új honvédelmi alapelveket megfogalmazni. A kormány nem zárkózik el ennek felülvizsgálatától. Ami a chartát illeti, meg lehet vitatni, ez eg y pártközi kezdeményezés, ez nem a kormány és az ellenzék ügye. Nagyon örültem mindannak, amit Isépy Tamás elmondott, hogy mi a közös feladata a pártoknak, és ebben örömmel vesszük az ellenzék együttműködését és közreműködését. Végül igazán csak a jegyzőkö nyv kedvéért mondom: a 3 százalékos infláció - Torgyán frakcióvezető úr - nem az Európai Unióhoz való csatlakozás, hanem a Valutaunióhoz való csatlakozás feltétele. (Derültség.) Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Szabó Zoltán: Nem tudja, mi a különbség!) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úr, KDNP. Megadom a szót. (Mozgás a teremben.) CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most az igen fo ntos, külpolitikai vonatkozású napirend előtti témák után egy tisztán belpolitikai jellegű témáról szeretnék szólni, ez pedig az Alkotmánybíróság múlt héten hozott döntéseivel kapcsolatos. Az Alkotmánybíróság múlt heti döntései ismét megvédték a jogrendet, a jogállamot, ugyanakkor súlyos kritikát jelentenek a kormányzati munkára, a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket megszavazó parlamenti többség munkájára. Mondhatni, egy bizonyos bizonyítvány állítódott ki ismételten. A kialakult helyzet kísértetiesen hasonlít az 1995ben egyszer már létrejött helyzethez. A Bourbonok semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Ismét pénzügyi megfontolásból mentek neki a jogrendnek, s ez ismét bumerángként üt vissza, negatív hatást gy akorolva a társadalomra, a gazdaságra és a pénzügyi egyensúlyra is, aminek érdekében azok az intézkedések történtek, amelyeket most az Alkotmánybíróság hatálytalanított. Az inkriminált tételeket egy kicsit itt röviden szemügyre véve: 1800 forint egészségüg yi hozzájárulást lett volna köteles fizetni mindenki, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, és más nem teljesít utána ilyen jellegű befizetést. Tájékozódásom szerint ez mintegy 600 ezer magánszemélyt érint, tehát fontos társadalmi ügy. Itt egy adó jelleg ű kötelezettség volt megállapítva; az adónak mindenkor jövedelmi, vagyoni viszonyokhoz kell tapadnia. Ez az intézkedés, amelyet most hatálytalanítottak, erőteljesen sérti a közteherviselés alkotmányos elvét. Az osztalék utáni adóelőleg 27 százalékban lett megállapítva, amit az Alkotmánybíróság következő évi hatállyal törölt. Ezzel kapcsolatban erőteljesen föl kell vetnünk, hogy íme, egy ilyen alkotmánybírósági döntés után egyre nyilvánvalóbb, hogy ez egy teljesen gazdaságellenes szabály volt, tisztán pénzüg yi bevételi szemlélettel. Az APEH már nyilatkozott, hogy behajtja ezeket az összegeket, hiszen a döntés csak január 1jétől lesz érvényes. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezt a kérdést most a parlamentnek kellene korrigálni valamilyen módon, még az idén módosí tva a vonatkozó jogszabályt. (16.00) Az osztalék utáni tbjárulék szintén teljesen gazdaságellenes intézkedés, hiszen tbjárulékot csak munkavégzéssel összefüggő alappal lehet kivetni. Az egyik legsúlyosabb tétel az Alkotmánybíróság döntései között a minim álbér 50 százalékos funkciójának eltörlése. Emlékeztetek rá, hogy ez már változott, hiszen eredetileg 100 százalékos volt,
