Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
153 ugyanennek a statiszti kai hivatalnak az a negyedévi tájékoztatója, amely szerint Magyarország népessége az első negyedévben kerekítve 12 ezerrel fogyott. Tisztelt Hallgatóim! Ha ezt most megnyújtjuk az egész esztendőre, akkor a fogyás elérheti az 50 ezret. Ha ezt huszonhárom év vel, 2020ig beszorozzuk, akkor a fogyás nem 600 ezer lesz, mint amennyit a Statisztikai Hivatal kiadványa mutat és amire a számításaikat a javaslatot készítők ráépítették, hanem még egyszer annyi! 1 millió 150 ezerrel fogyunk, ha ez az 50 ezres évi fogyás állandósul - ha tartható lesz, ha nem növekszik! Nyilvánvaló tehát, hogy a számítások nemcsak pénzügyileg hibásak - ahogy ezt a Vágó János, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke által megküldött anyag világosan mutatja, hogy tudniillik tíz éven belül 1 000 milliárd is lehet az államháztartás hiánya , hanem az ország népességében is, korösszetételében is sokkal súlyosabb helyzet lesz 2020ra, mint amivel számolnak a javaslattevők. Vagyis lényegesen megnő az inaktív népesség részaránya, és lényegesen csök ken a születések és az aktív népesség aránya. Ebből tehát az is következik, hogy ez a nyugdíjrendszer, bármennyire is jó lenne vagy tökéletes lenne - nem az, mint tudjuk , akkor is, a demográfiai viszonyokat tekintve is téves számalapokra épít, rossz szám ításokat végez. Ebből következően azt mondom tehát, mint ahogy mondja a magyar közmondás: hamar munka ritkán jó - itt is erről van szó. Nem mérték fel reálisan azokat a következményeket, azokat a tragikus következményeket, amelyekkel sajnos szembe kell néz ni az egész ország társadalmának. Mert ne higgye senki, hogy ez csak úgynevezett nemzeti sorskérdés! Az, hogy mennyi lesz az inaktív és aktív kereső népesség, komoly gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális kérdés. Mert egy beteg, egészségtelen társ adalommal nem lehet egy egészséges, jól működő társadalmat, gazdaságot, tudományt és kultúrát teremteni. Egy elöregedett, megfáradt társadalommal nem lehet egy dinamikus gazdaságot, egy dinamikus országot teremteni. Ez nyilvánvaló! Vagyis meggyőződésem: a nyugdíjreform tüneti kezelése a dolgoknak. Mint a rossz orvos, azt tesszük mi is kicsit, és helyette nem a bajok alapokához nyúlunk le, nem azt keressük meg, amit meg kell oldani, amivel igenis szembe kell nézni ennek a parlamentnek, a mai kormánynak, a jö vendőbeli kormányoknak, és meg kell mondanom, szembe kellett volna nézni nekünk, a mi kormányunknak és az akkori parlamentnek is; ez az ország súlyos, tragikus fogyásának a kérdése. Összetett kérdés, nagyon alapos, sokoldalú, sokfajta minisztérium, szervez et, párt és parlament közös erőfeszítésére, sőt a parlamenten, a politikán kívüli testületek együttes fellépésére lenne szükség, hogy ezt a tragikus, visszafordíthatatlannak látszó folyamatot megállítsuk és megfordítsuk. Attól félek, tisztelt Ház - és ezze l befejezem mondandómat , hogy úgy járunk mi is, mint a rossz orvos, a kétbalkezes orvos, aki azt hiszi, hogy a tüneti kezeléssel a betegség gyógyítható, és mint mondani szokták: a műtét sikerül, de a páciens meghal. Vigyázzunk, próbáljunk tenni, hogy ez ne következzék be! (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Csehák Judit képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt, két percben. DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Olyan ritkán adódik arra lehetőség, hogy az ember a rendelkezésére álló két percben ne vitatkozzék felszólaló képviselőtársaival, hanem egyetértését fejezze ki, úgyhogy én ezt szeretném tenni. Azért kértem szót, mert Szabó Tamás képviselő úrnak szeretném megköszönni, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerrel ilyen értő módon foglalkozott, és valóban olyan módosító indítványokat fogalmazott meg, amelyeknek szinte mindegyikével én magam is egyetértek, és elvégezte helyettem, helyettünk is a munkát, hiszen ehhez a pénztárstruktúr ához nálam például sokkal jobban ért. (12.40)
