Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÁVA ZOLTÁN (MSZP):
143 Tisztelt Ház! Elismerem, hogy az eddigiekhez képest más dimenzióban foglalkoztam az előttünk fekvő reformcsomag tárgyával. Tettem ezt azért, mert meggyő ződésem, hogy a családpolitika, a gyermekbarát politika, a demográfia és a nyugdíjpolitika kérdései egymástól elválaszthatatlanok. Tettem ezt azért, mert az ellenzék jogos aggodalmai, az előttünk fekvő javaslat kapcsán megfogalmazott ellenzéki bírálatok és kritikák joggal érinthetik a javaslat meghatározó részeit, azonban a szociális ellátórendszer reformját, így a nyugdíjrendszerátalakítás kérdéseit nem szemlélhetjük pusztán önmagukban, más problémáinktól elszakítva. Azt szeretném, ha világosan érzékelnén k: olyan súlyú társadalmi gondjainkra, mint a szociális biztonság, csak komplex, valamennyi problémánkat együtt szemlélő, összefüggéseiket szem előtt tartó, azt együttesen kezelő, egyszersmind torzulástól mentes értékszemlélet alapján adható csak jó válasz . Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) Elnök Asszony! A megmaradt időt Für Lajos javára szeretném átadni. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Természetesen a maradék időt hozzá fogom számolni Für Lajos idejéhez. A Szocialista Párton belüli csere folytán szólásra következik Páva Zoltán úr, magyar szocialista párti képviselő; szólásra készül Kis Gyula úr, Magyar Demokrata Fórum. PÁVA ZOLTÁN (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem hozzászólók szer int is igen jelentős törvénycsomagtervezetet tárgyalunk, immár több hete. A népesség öregedése, egészségi állapota, de főleg az utóbbi évek munkaerőpiaci folyamatai, a működő nyugdíjrendszer nehézségei és az átalakítások miatti várakozások odáig vezettek , hogy a nyugdíjasok és a különböző járadékosok száma az év elejére meghaladta a 3 millió főt, ebből az öregségi nyugdíjasoké az 1,6 milliót. Nyugdíjakra, járulékra és egyéb nyugdíjszerű ellátásra 1996ban 670 milliárd forintot fizettünk ki - 87,5 milliárd forinttal többet, mint egy évvel azelőtt. A nyugdíjkiadások '89től nominálértéken 4,3szeresére nőttek, a nyugdíjak összege a bruttó hazai termék 910 százalékát teszi ki. Nagyságrendjét tekintve ez a legnagyobb jövedelemátcsoportosító intézményrendszer. Ugyanakkor egyre csökken az aktív keresők száma, s ebből a csökkenő járulékfizetésből kell megoldani a ma nyugdíjasainak az ellátását. Valamennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy a nyugdíjrendszer reformjára feltétlenül szükség van. Ugyanakkor nyugodtan k ijelenthetem, hogy az államháztartási reformhoz szervesen kapcsolódó tervezet nemcsak a 3 millió jelenlegi nyugdíjast érinti - talán őket a legkevésbé , hanem kihat a ma csecsemőin, ifjú és középkorú felnőttein keresztül a 10 milliós magyarság valamennyi tagjára is. És hadd reagáljak itt Rusznák Miklós kollégámra, aki megjegyezte, hogy nem ígérünk a ma gyerekeinek semmit. De igenis, ígérjük azt, hogy egy tisztességes járulékfizetés mellett egy tisztességes megélhetést biztosít ez a nyugdíjtervezet. Ez legi nkább a 47 év alattiaknak szól, és milyen érdekes, a Szonda Ipsos május 5ei felmérése alapján épp ez a réteg tud a legkevesebbet a változásokról, azzal együtt, hogy széles körű társadalmi érdeklődés kíséri a témát. Mi sem jellemzőbb, hogy a köztudottan bu lvárlapként ismert Blikk újság is kerekasztalkonferenciát szervezett a készülő nyugdíjtörvényről, ahol a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárán keresztül a különféle nyugdíjpénztárak vezetőin át, az MSZOSZ elnöke is elmondhatta a véleményét. Azért említettem ezt a fórumot, mert a legtöbb helyen a nyugdíjasoknak tartottak különféle tájékoztatásokat, itt inkább a reformot végrehajtók nyilváníthattak véleményt. Azt gondolom, a nyugdíjreform bevezetésekor ügyelni kell arra, hogy a jelenlegi nyugdíjasok helyzete is stabilabbá váljon, ellátásuk biztonsága megmaradjon. A nyugdíjrendszer nem az állam jó- vagy rosszindulatától függ. Valamennyi nyugdíjrendszer végső soron az ország pénzügyi stabilitásán és a gazdaság teljesítőképességén alapszik; nagymértékbe n függ a járulékfizetők képességétől, hajlandóságától és fegyelmétől. Ezeket az állam legfeljebb szabályozni, befolyásolni tudja.
