Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
130 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Soron következi k dr. Torgyán József úr, Független Kisgazdapárt. Mielőtt megadom a szót, ismertetném az új időkereteket, hiszen a napirend előtti felszólalások ideje nagyon elhúzódott, ezért tévés időben arányosan csökkenteni kellett a frakciók részére rendelkezésre álló időt; a vita pedig délután fog folytatódni, és a határozathozatalok után kerül lezárásra is. A Magyar Szocialista Párt részére 41 perc, a Szabad Demokraták Szövetsége részére 24 perc, a Független Kisgazdapárt részére 14 perc, a Kereszténydemokrata Néppárt részére 13 perc, a Fidesz részére 12 perc, az MDF részére 12 perc, az MDNP részére 11 perc, a független képviselők részére 3 perc áll rendelkezésre. Amennyiben néhány perccel elhúzódnak a frakciók felszólalásai, az ebédszünetbe belenyúlik a délelőtti ülésü nk, de ennek fél óránál többnek nem kellene lennie a sajtótájékoztatók miatt. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót dr. Torgyán József úrnak, Független Kisgazdapárt. (10.40) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársa im! Én megértem a Ház vezetésének nehéz helyzetét, de úgy gondolom, teljességgel elfogadhatatlan gyakorlat lenne, ha sorozatosan úgy kellene felszólalnunk, hogy amikor elindulunk a szónoki emelvény felé, akkor megtudjuk, hogy amiről szólni akartunk, annak egy tekintélyes hányadát nem mondhatjuk el, mert csökkent az időnk. De azt mindenesetre a nyugdíjreformmal kapcsolatban újólag el kell mondjam, hogy a kormány sorozatosan álmegoldásokat terjeszt a Ház elé, nem az irreális helyzetet akarja megváltoztatni, h anem arra alapoz, azt akarja konzerválni, és ráadásul azt még reformnak is nevezi. Hogy mennyire irreális az alapja az egész nyugdíjreformnak, azt hiszem, semmi nem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a nyugdíjreform modellje abból a helyzetből indul ki, hogy a GDP az ezredforduló után évi 4,5 százalékkal nő - évente. Úgy gondolom, az a feltételezés, hogy több mint 30 éven keresztül egyenletes, magas rátájú GDPnövekedésre számíthat a magyar gazdaság, semmivel nem alátámasztott, és az egész reform kérdésé t megkérdőjelezi az a tény, hogy ha évente akárcsak évi egymásfél százalékos eltérés mutatkozik a modelltől, akkor az alapjaiban érintheti az új rendszer számszerű kihatásait. Önkényes az a feltételezés is, hogy 2006ra az infláció üteme 2,5 százalékra cs ökkenne. Teljesen kidolgozatlan az a rendkívül fontos körülmény, hogy az egyre hatalmasabb vagyonnal rendelkező tőkefedezeti nyugdíjbiztosítók profitábilis tőkebefektetése hogyan biztosítható, illetőleg kontrollálható. Az úgynevezett kötelező tartalékképzé s, illetve a tevékenységüket felügyelő állami tanács nem nyújt erre kellő garanciát. Elég, ha arra gondolunk, hogy ugyanilyen ellenőrzés mellett a bankok tucatjai mentek tönkre Magyarországon. Hogyan lehet akkor 15 évre rábízni a fokozatosan felgyülemlő ha talmas vagyon kezelését magánpénztárakra?! A törvénytervezet nem foglalkozik a nyugdíj legfontosabb elemével, a nyugdíj 75 százalékát kitevő felosztókirovó, vagy ha úgy tetszik, a jelenlegi rendszer jövőbeni biztonságos működtetésével. A modellszámítások például 1997re mindösszesen 8 milliárd forint hiánnyal számolnak. Nagyon jól tudjuk, hogy aki reálisan számolja az ez időre, erre az évre várható hiányt, akkor az az 50 milliárd forintot meg fogja haladni. Ha egyszer ebben az évben is ekkora az eltérés a tervezett és a várható, a reálisan várható hiány között, akkor vajon hogyan lehet komolyan venni ennek az adatsornak 2050ig terjedő meghosszabbítását? Nem meggyőző az érvelés a tőkefedezeti magánnyugdíjpénztárak kötelező bevezetése mellett sem. A Függetle n Kisgazdapárt álláspontja szerint számos más megoldás is létezik a nyugdíjak finanszírozására. Komoly aggály merül fel arra vonatkozólag, hogy itt a kormány által támogatott
