Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
122 miért szüntette meg ezt '94ben, és miért támogatja azt a rendszert, amikor évről évre eldobják a tankönyveket, és azt kell mondjam, az i gen jó minőségű és küllemében is megfelelő, több évig használható tankönyveket. Miután piac van a tankönyvkiadás területén, miután a kiadók versengenek, nagyon fontos, hogy a kiadói verseny demokratikusan, nyíltan, a szabályoknak megfelelően játszódjon le. Ezért nehezen tudtuk elfogadni, hogy a Korona Könyvkiadó kapta meg azt a lehetőséget, hogy a nemzeti alaptantervet igen nagy példányban továbbítsa az iskoláknak, óriási üzlettel, amikor a Korona Könyvkiadó vezetője kétségtelen rokoni kapcsolatban volt Kun cze Gábor miniszter úrral; Kuncze Magdolna volt a Korona Könyvkiadó akkori igazgatója - azóta már nem az. Most azonban egy veszélyre szeretném felhívni a figyelmet, hiszen tankönyves berkekben már az a tény jelent meg, hogy a minisztérium által leépített t ankönyvfőosztály - ahol megszűnt a főosztályvezetői állás, ahol ma már alig dolgozik valaki - területére ismét egy rokon fog kerülni, hiszen Kollár Mariann, a tankönyvkamara elnöke fog ez ügyben feltehetően a jövő évtől vagy lehet, hogy már a félév második felétől dolgozni. Nem lenne jó, ha ismét egy SZDSZes politikus rokona kerülne oda; nem lenne jó, ha ez a mendemonda, ami a tankönyvterületen most lejátszódik, igazzá válna. Szeretném felhívni a Művelődési Minisztérium figyelmét, hogy a tankönyvhasználók érdekeit is képviselni kellene, nemcsak a tankönyvkiadókét. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megkérdezem, hogy kíváne valaki reagálni a frakcióvezetőhelyettes asszony által elmondottakra. Megadom a szót Szab ó Zoltán művelődési és közoktatási államtitkárnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy a minisztérium a tankönyvhasználók érdekeit is ké pviseli. A tankönyvhasználók érdekeinek képviselete főként azon a nyomon képzelhető el, amit Dobos Krisztina képviselő asszony is megpendített: az iskola tulajdonát képező, többször használható és a tanév végén visszaadandó tankönyvek rendszerével, amelyet tehát csak akkor kell kifizetni, ha azt a tanuló elveszíti vagy megrongálja. Ez a rendszer jelen pillanatban nem tud működni, tekintettel arra, hogy a jelenleg használatos tankönyvek nem használhatóak többször. Nem használhatóak többször egyszerű fizikai okokból sem, hiszen nagy részük szétmegy már a félév végére, de nem használhatók tartalmi okból sem, mert a tankönyvek döntő többsége úgynevezett munkatankönyv, amibe egyszer be kell írni, s ettől fogva az többé használhatatlan lesz. Éppen annak érdekében, hogy ez a munkatankönyvgyártás - ami természetesen tankönyvkiadói érdek, mert hiszen többletkeresletet generál évről évre a tankönyvpiacon - megszűnjék, éppen ezért vettük be az 1996ban módosított közoktatási törvénybe a tankönyvvé nyilvánítás feltételei közé azt a vizsgálandó szempontot, hogy vajon többször használatos tankönyvként használhatóe az adott tankönyv. Erre most már törvényi felhatalmazás van. Ezt a törvényi felhatalmazást a minisztérium alkalmazni fogja, és 1998tól kezdve, a nemzeti alaptan terv bevezetésével párhuzamosan fokozatosan rá fogunk térni az új, többször használatos tankönyvekre. Még egy érv a nemzeti alaptanterv 1998as bevezetése mellett: mindaddig, amíg azt nem vezetjük be, a tartós tankönyv használatát sem tudjuk bevezetni; amí g ez nem történik meg, addig évről évre több ezer, több tízezer forintot veszünk ki a szülők zsebéből évkezdéskor. Én azt gondolom, nincs ebben igazán közöttünk vita. Az viszont, hogy a minisztérium milyen személyzeti politikát folytat, úgy gondolom, hogy a minisztérium közigazgatási államtitkárának a dolga. Ha a következő ciklusban (Az elnök a csengőt
