Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság alelnöke: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
113 Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ennek a levélkének két alapvető kérdését kell tisztázni. Az első kérdés az, hogy vajon hogyan egyeztet hető össze a Művelődési Minisztérium koncepciójával, hogy kötelező minden bizonyítványba betenni ezt a levélkét, hiszen lehetne azt rábízni a pedagógusokra, az iskolákra, hogy vajon hogyan kívánják tájékoztatni a szülőket, mert az 1993. évi közoktatási tör vény erről rendelkezik. Amennyiben a miniszter úr nem bízik abban, hogy a pedagógusok elmondják a véleményüket, természetesen lehet ilyen levelet írni és ezt kötelező jelleggel betetetni a bizonyítványokba. Számos igazgató elmondta, hogy ő maga ezt nem kív ánta megtenni. A másik kérdés pedig maga a tartalom. Én úgy gondolom, hogy a tartalomban alapvetően tévedések vannak. Alapvetően tévedések vannak, hiszen végül is azt a mondatot leírni, hogy a nemzeti alaptanterv, illetve egészen pontosan, ahogy egy kormán ypárti szakértő fogalmazott, a kormány követelményrendszere lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok személyisége megjelenjen az oktatásban, ez azt mutatja, hogy az elmúlt negyvenhatvan, sőt ezeréves iskolarendszerben valahol kimaradtak a pedagógus s zemélyiségek, ami természetesen nem igaz. A leglényegesebb kérdés azonban mégis az, hogy valóban válaszole már a kormány egyszer arra, hogy milyen típusú iskolákban gondolkodik, mert hiszen itt, ebben a Házban - mármint a másik, a felsőházi teremben - töb b százan voltak jelen, amikor a felsőoktatás stratégiájáról beszéltünk, és nem hajlandó elmondani, hogy milyen iskolastruktúrában gondolkodik, nem hajlandó arról nyilatkozni, hogy az amúgy szétszakadó társadalmat hogyan szakítja tovább (Az elnök a csengő m egkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ez a kormánykövetelményrendszer, mint ahogy még számos kérdésben. (9.30) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Orosz Istvánnak mint az oktatási bizottság alelnökének. D R. OROSZ ISTVÁN , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság alelnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, Pokorni képviselő úrnak joga van bármivel kapcsolatosan itt napirend előtt megszólalni, és ezzel a levéllel kapcs olatosan is volt. Legfeljebb azon csodálkozom, hogy ő csodálkozik azon, hogy a miniszter levéllel fordul szülőkhöz, gyermekekhez és másokhoz. Nem hiszem, hogy a felügyelő miniszternek ehhez ne lenne joga. Szeretném emlékeztetni a Házat arra, hogy annak ide jén elég nagy vitát folytattunk arról, amikor Pokorni képviselő úr fordult egy levéllel - nem tudom, milyen minőségében - az iskolaigazgatókhoz, és ezt erről az oldalról elég sokan kifogásoltuk. Most ha a miniszter fordul valamilyen levéllel az iskolaigazg atókhoz, azt a másik oldalról kifogásolják. (Pokorni Zoltán rázza a fejét.) Ezt nem teljesen értem, holott azért azt gondolom, a miniszternek mint felügyelő miniszternek ez a joga sokkal inkább megvan, mint Pokorni Zoltán országgyűlési képviselőnek vagy Fi deszalelnöknek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Surján László frakcióvezetőhelyettesnek, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Azt hallottam, Pokorni képviselőtársam jó ötletnek nevezte, hogy miniszter úr levéllel fordult az érintettekhez; magam is azt gondolom, hogy képviselő úrnak igaza van. Jó ötletről van tehát szó, nem pedig arról, hogy ne lenne szabad levéllel fordulni az érintettekhez. Az, hogy egy ilyen levéllel kapcsolatban tartalmi részekről ellenvélemények elhangoznak a Házban, azt hiszem, sok mindennel magyarázható, és a dolog legtermészetesebb eleme. Így lehetne arról beszélni, hogy nagyon fontos oktatási témákat emel ki a miniszter úr ebben a levélben, de nem