Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "A Matáv ráfizetéses ügyleteit miért a lakossággal fizetteti meg?" címmel - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter:
1112 DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! A Népszabadság 1996. december 5ei számában a "Piacgazdaság" rovatban a következő ket olvashatjuk: "A Matáv Rt. elnökvezérigazgatója a szokatlanul magasnak tartott szakértői díjakról elmondta, hogy a Matáv Rt. által 1995ben kifizetett mintegy 1,9 milliárd forint a nemzetközi tarifáknak a felét sem teszi ki." Az 1990. január 1jével ál lami vállalatként alapított Matáv 1991. december 31i hatállyal részvénytársasággá alakult, ami lényegében állami vagyon apportkénti kivitele volt gazdasági társaságba. A részvényekből 1993 decemberében 30 százalékot, 1995 decemberében további 37 százaléko t értékesítettek. A privatizáció jelenlegi szakaszában a Magyar Államnak az ÁPV Rt.n keresztül kisebbségi tulajdonrésze van a Matáv Rt.ben. A többségi részesedést - mintegy 67 százalékot - egy németamerikai alapítású vállalkozás, a MagyarCom szerezte me g. Ezzel megszerezte 25 évre a nemzeti koncessziós jogokat is, amit azonban a Matávra engedményezett. A MagyarCom az egyik adóparadicsomban, a Kajmánszigeteken bejegyzett offshore cég, melynek alapítói fantomszemélyek, területen kívüliségük miatt megfogh atatlanok. Az alapvetően megváltozott tulajdonosi arányok a gyakorlatban nullával tették egyenlővé az állami és lakossági érdekek érvényesítésének lehetőségét. Az ÁSZ megállapítása szerint az úgynevezett területi koncessziós pályázatok elbírálása során kia lakított helyi koncessziós társaságok részére történő eszközátadás 4 milliárd forintos vagyonvesztéssel járt. Az egyes társaságok a könyv szerinti Matávértéket nem fogadták el. Az utólag hozott kormánydöntésnek megfelelően a terhet a Matáv, az ÁPV Rt. és a KHVM viselte. Az utólagos vagyoni vita és az ezzel járó vagyonvesztés elkerülhető lett volna, ha a tenderkiírásra, az elbírálására és a szerződéskötésre megfelelő figyelmet fordítanak. A MagyarCom a szolgáltatási keretszerződés alapján 1995ben 1,9 milli árd forintig nyújtott kft.je útján szakértői támogatást. Ennek meghirdetett célja a koncessziós szerződésben és a részvényesi megállapodásban foglalt követelmények teljesítésének segítése. A szerződést az ÁPV Rt. és a KHVM kifogásolása ellenére kötötték m eg. Ez a kiadás a privatizációs bevétel egy részének visszaosztásaként is értelmezhető. Az ÁSZ szerint jelentős anyagi kár keletkezett továbbá a fizetett hívások területén: 1994ben 2 milliárd, majd 1995 szeptemberéig további 800 milliós összeget kellett r egisztrálni, melyek kellő szakértelemmel és odafigyeléssel megelőzhetők lettek volna. Összegezve az előbbieket: 1994től 1996 januárjáig a mérhető kár értéke 8,7 milliárd forint volt. Kérdezem miniszter asszonytól, hogy miután a magyar hírközlési hálózatot is mint stratégiai iparágat egy külföldi fantomcég többségi tulajdonába adták, hogyan fogja a kormány megvédeni a fogyasztókat az irreális tarifaemelésektől. A hatalmas vagyonvesztés miatt történte vagy jelenleg folyamatban vane a Matávnál felelősségre vonás? Várom miniszter asszony válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Csiha Judit privatizációs miniszter asszonynak. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót, el nök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Emlékszünk talán a hazai telefonhelyzetre a Matáv létrejötte előtti időszakban. Azt gondolom, hogy helyes döntés volt, amikor a '90es évek legelején a Magyar Postából megalakult a Matáv, amely később rés zvénytársasággá alakulva a privatizációs döntések nyomán két lépcsőben, többségében 1993ban, illetve 1995ben került privatizációra. Az interpellációban elhangzottal ellentétben azonban a Matáv 67 százalékos tulajdonosa az a MagyarCom, amelynek az alapító i nem fantomok, hanem nagyon is megfoghatóak, a világ első tíz telefontársaságába tartozó két multinacionális cég: a Deutsche Telekom és az Ameritech.
