Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a miniszterelnökhöz - "A társadalombiztosítási önkormányzatok garanciavállalása, az Egészségbiztosítási Önkormányzat tőkeemelése" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
1110 Először is, mit jelent a garancia és a viszontgarancia ebben az esetben? A Postabank Rt. javára vállalt állami kezességvállalás feltételeit a Magyar Közlöny április 29ei száma tartalmazza. A nyilvános kormányhatározat egyértelműen kimondja, hogy a Postabank Rt. javára vállalt 12 milliárd forintos költségvetés i kezességvállalás csak abban az esetben hatályos, ha a bankban többségi részesedéssel rendelkező egyes tulajdonosok úgynevezett viszontgaranciát vállalnak. Ez a kormányhatározat nevesítette ebben a tárgyban a két önkormányzatot. A két esetben a garanciavá llaláshoz közgyűlési jóváhagyás is szükséges volt, ami megtörtént. Milyen információk alapján döntöttek az önkormányzatok? A két társadalombiztosítási testületnek lehetősége volt rendszeresen konzultálni az Arthur Andersen nemzetközi könyvvizsgáló céggel, a könyvvizsgáló cég részletes megállapításait az önkormányzati képviselők a közgyűlésen kézbe vehették. A két társadalombiztosítási önkormányzat a Postabank 5 százalékot meghaladó arányú tulajdonosainak egyikeként megtudhatta, hogy a beváltásból keletkező kötelezettség tőkerészét 1997. október 1jétől öt éven keresztül negyedéves részletekben fizetik vissza, illetőleg azt is, hogy a tőke meg nem fizetése miatt keletkezett, öt év alatt törleszthető kötelezettségre a fennálló tartozás erejéig kamatot számít f el a Magyar Államkincstár, ennek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat fele. Mindkét önkormányzat részben tulajdonosként, részben pedig a felügyelőbizottságba delegált tagjain keresztül értesült az Állami Bankfelügyelet által a Postabanknál lefolytatott vizsgálat főbb megállapításairól és arról a tényről, hogy egy további Arthur Andersenvizsgálat is folyik. Így a tulajdonosok tulajdonosi jogkörüknél fogva, illetve az előzőekben jelzett felügyelőbizottsági tagokon keresztül a teljes vizsgálati anyagba be tekinthettek, így a bank helyzetét ismerték és ismerik. Az önkormányzatok a közgyűlési anyagokban, illetőleg a rendelkezésükre bocsátott külön tájékoztatóban nemcsak a jövőre vonatkozó üzleti tervet ismerhették meg, hanem a bank hároméves stratégiai elképz eléseit is. Emellett az is feltételezhető, hogy az önkormányzatok döntésük meghozatala előtt vizsgálták a bank menedzsmentjének felelősségét is, amit alátámaszt, hogy a bank 1997. évi rendes közgyűlésén az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai sorában változás következett be, amit részben a mandátumok lejárta indokolt, azonban egyes esetekben feltételezhető, hogy egyéb tényezők is. A pénzügyminiszter és az önkormányzatok elnöke által aláírt részvényesi megállapodás egyértelműen meghatározza az önkormán yzatok fizetési kötelezettségét mind összegszerűségében, mind pedig időpontilag. Ennek megfelelően kamatfizetésre már ez évben is sor kerül, míg tőketörlesztésre egy esztendő múlva. (Zaj.) Tehát azt hiszem, az önkormányzatok ezzel teljes mértékig tisztában voltak. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése az előterjesztést, amely a viszontkezességvállalást és a 2 milliárd forint tőkeemelésben való részvételt is tartalmazta, a Postabank elnökvezérigazgatójának és helyettesének a jelenlétében tárgyalta meg. Tájékoztatójukból, ahogy a közgyűlés jegyzőkönyveiből ez kiolvasható, kiderül, hogy a Postabank a jövedelmezési pozíciók javításával a meglevő tulajdonosi kör részvényei árfolyamának nagyarányú emelkedését, illetve rendkívül kedvező árfolyamnyeresége t biztosító potenciális értékesíthetőséget teremt meg. Ilyen formában átfogó üzleti terv birtokába juthattak a társadalombiztosítási önkormányzatok. Megállapítható, tisztelt Országgyűlés, hogy a garanciavállalás a Postabank likviditási helyzetének megszilá rdítását célozta meg, és ez mint tulajdonosoknak, a társadalombiztosítási önkormányzatoknak is érdekükben áll. Végül úgy gondolom, a fentiek alapján egyértelmű, hogy a tőkeemelésre vonatkozó döntést az önkormányzat a tulajdonosi érdekek figyelembevételével szavazta meg, különös tekintettel arra, hogy a 2,5 milliárdos tőkeemelést nem a járulékfizetésből származó bevételekből, hanem a vagyonból teljesítette. (Állandó zaj.) Ha úgy értékelte volna a testület, hogy a tőkeemeléssel járó
