Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Barkóczy Gellért (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél alkalmazandó különálló jogász, ügyvéd alkalmazása" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
1098 A felügyelet két jogelődjénél, az Állami Bankfelügyeletnél és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél jelentős létszámú jogi osztály működött és működik a jogutódnál, azaz a felügyeletnél is. Azok a jogászok, akik a felügyelet jogi osztályán dolgoznak és fejtik ki jogi tevékenységüket, széles körű szükséges pénzügyi és közigazgatási ismeretekkel rendelkeznek, a felügyelet jogi ügyeiben már beosztásuknál fogva is kifejezetten jogi és szakmai ismeretekre tettek szert, melyek a felügyelet kiterjesztett elvárásait is kielégítik, a felügyelet operatív munkájában is részt vesznek. Ezért számomra érthetetlen, mi indokolja, hogy az 1996. évi CIV . törvénnyel alapított, kormány felügyelete alatt álló intézmény, a felügyelet, szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási szabályokkal működő szerv a jelentős létszámú jogi osztályán kívül még egy jogászt, ügyvédet külön foglalkoztasson és ezzel felesle ges kiadásokat okozzon. Nagy érdeklődéssel várom miniszter úr válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr válaszol. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügym iniszter : Tisztelt Ház! Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jogelődeit, az Állami Bankfelügyeletet, valamint az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet - ugyanúgy, mint ahogyan más közigazgatási intézményeket - a kormány döntése 1995ben jelentős és f olyamatos, összességében 15 százalékos létszámleépítésre kötelezte. Ennek megfelelően a közigazgatási szervezetek vezetőinek felül kellett vizsgálniuk intézményük működését abból a szempontból, hogy melyek azok a feladatok, funkciók, amelyek eredményes ell átása nem kizárólag a közigazgatási szerven belül oldható meg, hanem a funkcióval kapcsolatos társadalmi érdek sérelme nélkül, külső szervezeti egységben, cégben is ellátható. A kormányhatározat külön nevesítette a jogi munka egyes területeit, például a pe res képviselet ellátását, az informatikát, a diszpécserszolgálatot és néhány más területet. Mind az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél, mind az Állami Bankfelügyeletnél a jogi munka jelentős részét képezte a peres képviselet ellátá sa, tekintettel arra, hogy e szervek által hozott közigazgatási határozatok ellen csak a bíróság előtt lehetett és lehet ma is jogorvoslatot keresni. Az ügyek jellegéből fakadóan e munka végzését nem lehet általában jogi végzettségűekre bízni, hanem kifeje zetten szükséges olyan szakemberek alkalmazása, akik nemcsak a közigazgatási szerv által alkalmazott törvények értelmezésével, illetve a hatósági eljárások lebonyolításával vannak tisztában, hanem ezen felül nagyon komoly peres gyakorlattal rendelkeznek. É rdemes megemlíteni, hogy az Állami Bankfelügyelet '91ben való alapítása óta nem vesztett pert a bíróságon, ugyanakkor a határozatai felülvizsgálata iránt indított bírósági eljárásokban, illetve az azokhoz kapcsolódó kártérítési perekben a pertárgy értéke az egyes eljárásokban is meghaladja a több milliárd forintot. Jelenleg a volt bankfelügyelet 25 perben alperes, az együttes perérték - kamat- és perköltség nélkül - 2 milliárd 600 millió forintnál több. Mindezek alapján a volt bankfelügyelet, illetve érték papírfelügyelet peres ügyeinek ellátása céljából átmeneti időre egy olyan ügyvédi irodát bízott meg, amely kiemelkedő és a magyar jogi szakmában egyedülálló gyakorlattal rendelkezett a pénzügyigazdasági jogi, illetve felügyeleti jogi munka bírósági képvi seletében. Az ügyvédi iroda megbízatása a közeljövőben jár le. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi iroda alkalmazásával kapcsolatban probléma nem merült föl, illetve eljárásuk nyomán a költségvetés jelentős összeg kifizetésétől mentesült, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetése szükségesnek tartja, hogy ez a fontos munka a jövőben is hasonló színvonalú legyen. Ezért szabályos közbeszerzési eljárás keretében pályázatot írt ki. Ahogy a pályázatban nincs szó sikerdíjról, úgy a közbeszerzési eljárás nyom án létrejövő szerződésben sem lesz, bár ez nem szómágia kérdése, hanem a felügyelet legközvetlenebb anyagi és természetesen erkölcsi érdeke. A pályázati kiírásra több