Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1997. július 8-án Madridban tartott csúcsértekezletének döntésével kapcsolatos politikai nyilatkozattervezet tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
1053 Ez a csatlakozás, mely egyúttal előszobája az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak is, a Magyar Demokrata Néppárt felfogása szerint egyidejűleg és elválaszthatatlanul jelent két dolgot: egyszer egy nemzetbiztonsági, nemzetp olitikai kérdést és egyszer egy nemzetgazdasági kérdést. Itt már többen szóltak arról, hogy milyen álságos az a megfogalmazás, amelyik arra hivatkozik, hogy a NATOval szemben, mondjuk, a semlegesség volna a reális alternatíva. Kedves Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy azok, akik erről beszélnek, és arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországot pillanatnyilag sehonnan nem fenyegeti veszély, Magyarországot a határain kívülről sehonnan nem fenyegeti ellenség, és ezért fölösleges a NATOhoz való csatlakozás ... - arra kell felhívnunk ezek figyelmét, hogy a NATO nem azért kell, mert most veszélyeztetett helyzetben vagyunk, hanem azért van erre szükség, hogy ez a veszélyeztetettség nélküli állapot stabil és hosszú távú legyen. Mert minden politikai vákuum, mind en biztonságtechnikai vákuum, a semlegesség és az egyedüllét valóban kihívást jelenthet azok számára, akiknek - ha nem most, a későbbiek folyamán - valamiféle agresszív szándékaik lehetnek. Gondoljunk bele, képviselőtársaim: a legegyszerűbb ember számára i s nyilvánvaló, hogy bármely szórakozóhelyen egy asztalánál egyedül ülő nő sokkal nagyobb kihívás a férfiak számára, mint egy sokkal szebb és dúsgazdag asszony, aki a férje oldalán szürcsölgeti a jégbe hűtött pezsgőt. (Derültség és taps minden oldalon.) Ez a biztonságpolitikai üzenete a NATOnak. (10.40) Ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, hogy ez egyidejűleg nemzetgazdasági kérdés is számunkra. Nemzetgazdasági kérdés, amelynél megítélésem szerint szembe kell nézni a közvéleménybe egyesek által sulykolt le gostobább kérdéssel: azzal a kérdéssel, hogy mibe fog ez számunkra kerülni. Ez legalább olyan ostoba kérdés, mint annak idején az özönvíz előtt föltenni azt a kérdést: mibe fog nekünk kerülni a hajójegy Noé bárkájára? Úgy hiszem, nemcsak arról van szó, hog y a katonai kiadások tekintetében egy közös védelmi rendszerben való megjelenésünk nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint amennyit egy teljesen azonos hatékonyságú, önálló védelemre kellene fordítanunk, hanem ennél sokkal több ennek nemzetgazdasági jelentő sége. Magyarország - mint tőkeszegény ország - nemcsak napjainkban, hanem hosszabb távon is feltétlenül kell hogy számítson azokra a befektetőkre, akiknek révén Magyarországra évente legalább 23 milliárd dollárnyi működőtőke jön hosszú időn keresztül - eb be a térségbe. Úgy hiszem, hogy a tőke számára két alapvető feltételre van szükség: az egyik egy olyan befektetési klíma, amely klasszikusan gazdasági kérdés; ugyanakkor olyan biztonságra is, ahol a befektető tudhatja azt, hogy a védőernyő mellett beruházá sa, befektetett tőkéje nem veszhet el. Ez az egyik legfontosabb nemzetgazdasági jelentősége annak, ha a NATOhoz a teljes jogú csatlakozásunk bekövetkezik. Ebből a szempontból csak idézni tudom annak a lengyel elemzőnek a mondásá t, aki azt mondta, ha a NATOtagságot biztosítási kötvénynek tekintjük, akkor a biztosítási díj nem is olyan magas. Végül nagy tisztelettel a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban szeretném a kormány figyelmét egy kérdésre felhívni; nevezetesen arra, hogy az egyébként szükségképpen felmerülő költségek további csökkentésére és a nemzetgazdaság számára rendkívül előnyös lehet, ha már a NATOba integrálódó szervezetünknél eleve ajánlatot teszünk arra, hogy a magyar ipar számára a közös védelmi felszerelésekből ma gyar hadiipari megrendelések a NATO részéről meglehetősen nagy mennyiségben jöjjenek. Túl azon, hogy ezek azonnali munkahelyteremtést is jelentenek, a magas technikai, technológiai szint révén az egész magyar ipar innovációja szempontjából épp a haditechni ka révén hozhatják azt a legfejlettebbet, amelyik Magyarország számára hosszú távú üzenetet jelenthet. Befejezésül annyit szeretnék ehhez a kérdéshez hozzátenni, egyetértek azokkal, akik itt is felvetették: túl azon, hogy ez nemzetbiztonsági kérdés, túl az on, hogy ez nemzetgazdasági kérdés,