Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - A Házbizottság állásfoglalása az Országgyűlés 1997. évi őszi ülésszakának jogalkotási programjáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter:
1025 Kádárérában és az azt megelőző korszakokban az MTIben szabály volt bizonyos hírek politikai okokból való vissza tartása. Ezeket idézem: "Embargó 12 óráig vagy 24 óráig" feliratokkal látták el a kommunista pártállam vélt politikai érdekeinek megfelelően. Bízom abban, hogy ennek most más oka lehet, mert az ilyen lelassult tájékoztatási mód jelenlegi formájában a magya r állam és a Magyar Országgyűlés nemzetközi lejáratásával egyenlő. Szinte már hallom a választ, hogy az iksz bizottság így határozott, ugyanúgy, mint az alkotmány- és igazságügyi bizottság az én pártom, a Magyar Igazság és Élet Pártja nevének a kijelzőtábl án való megjelenítésének letiltásáról. Az indoklás az utóbbi időben e Házban elharapózott, rendkívül demokratikus: pártállami "csak". A parlamenti információs rendszer vélhetőleg más dolgokat is embargólistára tett. Például megjelent a sajtóban az is, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai szerepelni fognak az Interneten. Ennek már több hónapja. Miért kell titkolnunk a képviselők vagyoni helyzetét a világ elől? Csak reménykedni merek abban, hogy jelen felszólalásom, melyet a Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőjeként teszek, meg fog jelenni az Interneten, mert ha így haladunk, lehet, hogy elérkezünk oda, hogy a parlamenti jegyzőkönyveket cenzúrázni fogják. Kérem a tisztelt házelnök urat, hogy az általam feltárt tényeket vizsgáltassa ki, é s erről e Házat sürgősen tájékoztatni szíveskedjék. Egyúttal kérem, hogy a naprakész tájékoztatás érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Köszönöm figyelmüket. (Dögei Imre tapsol.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Észrevé telre megadom a szót Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter úrnak. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a szót. Én a napirend utáni felszólalásnak az agrárkérdésekkel kapcsolatos részére szeretnék válaszolni. Valóban, elkezdődött az aratás, sőt az őszi árpa aratásának nagy része lezajlott az országban, a repcearatás is előrehaladott stádiumban van. Valamelyest késik a búzaaratás az esős, csapadékos időjárás miatt. Nagyon sok talál gatás folyik az országban, hogy vajon mennyi lesz a búzatermés, és milyen minőségű lesz. Azt hiszem, hogy nem érdemes túl sokat találgatni, a betakarítás végén meg fogjuk tudni becsülni, mennyi az a búza, amellyel gazdálkodni lehet. Mindenesetre, ha azt az 1 millió 870 ezer hektár kalászos gabonát, amelyben a rozs, a tavaszi árpa s a többi is benne van, egy 3,6 tonnás átlagterméssel szorzom meg, akkor 7 millió tonna kalászosgabonatermésre lehet számítani. A kormány első és legfontosabb célja az, hogy ebből kiegyenlített lakossági ellátást tudjon biztosítani - ez az első számú követelmény. Nyilván gondolni kell ezen belül a sütőipar igényeire is. A másik lényeges kérdés a vetőmagellátás biztosítása. Ennek birtokában gondolhatunk arra, hogy mennyi lesz a Magy arország által kibocsátható exportmennyiség. A földművelésügyi kormányzat nagyon jelentős szabályozórendszert dolgozott ki, amely módosítja a korábbi szabályozást. Ez az agrárpiaci rendtartása tulajdonképpen a kalászos gabonáknak, amelyet árpára és búzára egyaránt kidolgoztunk. Ezt a szabályozást, amely a közlönyökben természetesen olvasható, és mindenkinek rendelkezésre áll, megtárgyaltuk az illetékes szakmai szervezetekkel, érdekképviseleti szervezetekkel, amelyek, megmondom őszintén és nem szeretném elk iabálni, de elismerően nyilatkoztak erről az új szabályozásról, amely több intervallumban fogja meghatározni az exportálható mennyiségeket. Ugyanis nem szeretnénk, ha a hazai búzaárat, ami a lakosságellátást célozza, vagy pedig az abraktakarmányok árát, am elyek az állattenyésztés céljait szolgálják, és végül a húsárakat is megszabják vagy jelentősen befolyásolják; ezek az abraktakarmányárak, illetve
