Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3983 tehát ezeket a földeket el kell kobozni és a rászorulók között szétosztani. Ez a jogállami megoldás (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) , tessék emellett kiállni! Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Horn Gyula miniszterelnök úrnak, aki a kormány nevében kétperces időta rtamban nyilatkozik a felvetett kérdésről. HORN GYULA miniszterelnök : Köszönöm, elnök úr. Egyrészt azért kértem szót, mert személyes megtámadtatás volt, másrészt amit Szájer József képviselőtársam mondott, abból egyetlen szó nem igaz - ami egyébként nem sz okta őt zavarni. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nos, a következő történt: múlt hét kedden tájékoztattam az MSZPtagozat tagjait arról a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott tervezetről, amely egy sokszakaszos vitán, egyeztetésen ment keres ztül, amely szerint társaságok, benne szövetkezetek földhöz juthatnak. Ez benne szerepel a Magyar Köztársaság kormányának programjában. Hangsúlyoztam, hogy a tervezet kizárja, hogy külföldi magán- vagy jogi személyek termőföldhöz és védett természeti terül ethez jussanak. Akkor nem tudom, miért állít ilyesmit Szájer József, amit a felszólalásában megfogalmazott. Közöltem továbbá azt is, hogy csütörtökön a kormány első olvasatban megvitatja - ez meg is történt , és azt követően visszük erre az agráregyezteté si fórumra - a kormány nevében Nagy Frigyes miniszter úr , ahol ha kell, további garanciákat lehet megfogalmazni, hogy valóban ne juthassanak külföldiek termőföldhöz, védett természeti területhez. Ezt így beállítani, képviselőtársaim, hogy a kormány miket csinál vagy mennyire ki akarja szolgáltatni a magyar termőföldet a külföldieknek, vagy tudatlanság, vagy rosszindulat! Azt hiszem, inkább az utóbbiról van szó. Tehát készek vagyunk egyeztetni, és ha szükséges - bár szerintünk a tervezet sok garanciát tart almaz erre , tovább erősíteni azt a szándékot, amit az előbb említettem, hogy külföldiek ne juthassanak termőföldhöz. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszonyn ak, MDF. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Valószínű, hogy azonos félrehallás jellemzi az ellenzéki oldalt, mert magam, jogász létemre is félrehallottam mindazt, amit a miniszterelnök úr a földt örvény vonatkozásában egy hét óta nyilatkozik. Azt állítja miniszterelnök úr, hogy nem igaz mindaz, amit a Fidesz elmondott. Szeretném megkérdezni, hogy mi alapján minősül egy gazdasági társaság hazainak vagy külföldinek. Miniszterelnök úr azt mondja, hogy a belföldi, illetőleg hazai gazdasági társaságok szerezhetnek ingatlant, termőföldet. (16.20) A legegyszerűbb megközelítés, hogy mi minősül hazainak: az, hogy Magyarországon bejegyzett a gazdasági társaság, vagy külföldön. Viszont ha Magyarországon bejegy zett a társaság, az nem kizáró ok, hogy annak külföldi tagjai, külföldi tulajdonosai is legyenek; tehát nem értem a miniszterelnök urat, mit ért belföldi hazai gazdasági társaságon. (Hangok az MSZP padsoraiból: Nem jogász! Honnan tudja?) Abban az esetben, ha idejön Magyarországra egy külföldi, termőföldet akar venni, megmondja neki az ügyvéd, hogy magánszemélyként nem vehet; de ha létrehoz ugyanez a magánszemély egy egyszemélyes kft.t, abban az esetben megszerezheti a termőföld tulajdonjo gát.
