Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KORÓZS LAJOS (MSZP):
550 jobb lenne, ha a kormány visszakérné átdolgozásra. Talán végig lehetne gondolni újra, hogy egy demokratikus jogállamban szükségese ez a rengeteg adatgyűjtés és tárolás, továbbá úgyis lényeges változtatásokra szorul, ha teljesen bevezetik a hivatásos és szerződéses határőrséget. Végül talán szét lehetne választani a határőrizeti feladatot és azt a Magyar Honvédségre bízni, a határrendészeti ügyek pedig maradnának a Belügyminisztériumnál. Attól tartok, ha jelen formájában fogadjuk el ezt a törvényt, egy év alatt túlhaladja az idő, és újra kell tárgyalni. Akkor viszont jobb lenne, ha most átdolgoznánk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért kérem a tisztelt Országgyűlés t és az előterjesztőt, fontolja meg javaslatainkat, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak, MSZP, akit Balsay István képviselő úr követ, a Fideszből. KORÓZS LA JOS (MSZP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Felszólalásomban mindenekelőtt egy háromnégy paragrafust érintő kérdéskörrel szeretnék foglalkozni, mármint a törvénytervezetben háromnégy paragrafust érint. Ez a határőrség és a helyi önkormányzatok, illetve a civil lakosság együttműködése. Úgy gondolom, egy ilyen szervezetnek, mint a határőrség is, a társadalomba mélyen beillesztve, beilleszkedve kell működnie. Tapasztalatunk az, hogy a rendszerváltás óta így is működött ez a szervezet . A jogállami működési módok - itt nagyon sokan hivatkoztak már rá - megkövetelik, hogy a határőrség együttműködése során törvényi garanciák is vannak a helyi társadalom bevonására a döntések meghozatalánál. Világosan kell látni, hogy egyegy operatív dönt és meghozatalánál nem lehet percenként egyeztetni. Feltételezem ugyanakkor, hogy a törvény alkalmazója, nevezetesen a határőrség parancsnoksága egyeztetni kíván hosszú távú döntéseinek meghozatala előtt, így a területi és helyi szervek létesítéséhez, határ átkelőhely bezárásához, nyitásához és a forgalom jellegének megváltoztatásához. Elég a múlt heti egyik interpellációra utalnom, amikor egyik képviselőtársam kérdőre vonta a kormányt, hogy hány határátkelő bezárását kezdeményezte az elmúlt időben. Arról már nem tájékozódott, hogy a területileg illetékes önkormányzattal egyeztetve kihasználatlanság miatt történt az ideiglenes működésfelfüggesztés kezdeményezése. Ugyanígy látom a határmegnyitás előkészítésének feltételeit is. A helyi társadalom véleményének ki kérése - a helyi népszavazásig elmenve - véleményem szerint a határőrség és a civil szféra közötti bizalom erősítését is szolgálja, különösen, ha a határ túloldalán élők - legtöbb esetben azonos nemzetiségűek - szándékaival megegyezik. Az európai integráci ó közeledtével egyre többet hallani és tapasztalni a régiók Európájáról. Szűkebb hazám, az északmagyarországi régió kezdeményezőleg lépett fel évekkel ezelőtt a regionalitás erősítése szándékával. Tapasztalatunk, hogy a határőrséggel, a határ két oldalán levő helyi társadalommal könnyen és gyorsan meg lehet egyezni egy leendő és indokolt határátkelő megnyitásáról, ellentétben a határ túloldalán levő központi hatalommal. A törvénytervezet 37. §ának van két pontja, a 3. és a 4. pont, amely részletesen tagla lja, milyen bejelentési kötelezettsége van a határőrségnek a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről, tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérőkről, az ország területére betörő fegyveres csoportokról és a környezetszennye zésről. A miniszteri expozéban is elhangzott, milyen nagymérvű migrációval kell számolni a középkeleteurópai rendszerváltások óta, illetve akkor, amikor Magyarország is megnyitotta a határait és a migráció most már nemcsak a szomszédos országokból irányu l Magyarország felé, hanem közép- és távolkeleti országokból is információnk szerint.
