Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP):
433 Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : További felszólaló nem jelentkezik. A vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita második vitaszakaszát nyitom meg, az ajánlás 3. pontjának megfelelően. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló nem jelentkezik, ezért a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A harmadik vitaszakasz következik, az ajánlás 4. pontja szerint. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Nincs jelentkező. Tisztelt Országgyűlés! Mivel felszólaló nem jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés valamennyi módosító javaslattal érintett részét illetően a részletes vita l ezárásra került. A törvényjavaslat részletes vitáját lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról jövő heti ülésén határoz az Országgyűlés. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisz telt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Barkóczy Gellért képviselőtársunk: "Miért kukoricázik a kormány a kukoricával?" címmel. Megadom a szót. BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napirend utáni felszólalásom címét: "Miért kukoricázik a kormány a kukoricatermelőkkel?", nem véletlenül adtam. Az 1995'96os téli hónapok alatt százötven napig volt hó alatt az őszi vetés, s ennek következtében a búzavetés területének 30 százaléka vagy kifagyott vagy kipállott az összefüggő hótakaró alatt. Ezért a gazdaságnak ki kellett tárcsázni a területeket, és ebből következett, hogy más tennivaló nem volt, mint hogy az említett területeket tavaszi gabonával és kukoricáv al kellett bevetni. Ezzel újabb költség sújtotta az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdaságokat. Így aztán a kukorica 1996. évi vetésterülete 1 millió 53 ezer hektár volt. A gazdaságok a jól előkészített, tápanyaggal ellátott, jó talajmunkával ellátott vet ésterületeken a hibrid vetőmagok legjobb minőségű és termésátlagú fajtáit időben elvetették. Közben az előírt technológiával kezdték ezen területek munkálatait: vegyszerezés, növényvédelem és gyomirtás. Magyarországon a múlt évben elég csapadékos időjárás volt, és az eső majdnem mindig megjött akkor, amikor kellett, a gyökérzet megkapta a szükséges vizet, tápanyagot; s ezek következtében már a nyár közepén lehetett látni, hogy kukoricából rendkívül jó termés lesz, hiszen mindent megkapott, ami a növekedéséh ez szükséges. Sok esetben a második csövek is kifejlődtek. Így aztán az országban hektáronként átlag 5,6 tonna kukorica termett májusi morzsoltban, de tudok ennél magasabb átlagtermést is, például a balatonszabadi termelőszövetkezetben, ahol átlag 10 tonna feletti termés is volt. Így az ország összes területén kukoricából 5,9 millió tonna termett. A termésbetakarításkor már jöttek a vevők, a déli szomszédaink Horvátországból, Szlovéniából a nagy mennyiségű kukoricát vásárolni, igen kedvező árakon. Sajnos az onban a szakember kormány és annak tagjai, a Földművelésügyi Minisztérium nem engedélyezte az exportkivitelt. Abban az időben jómagam is interpelláltam a Kisgazdapárt nevében. Sajnos, téves információt kaptam. Azt mondták, hogy nyitott kapukat döngetek; it t az államtitkár úr mondta. Pártom hónapokon keresztül kérte a minisztériumot az exportengedély kiadására. Mivel mint somogyi paraszti képviselő, jártam a vidéket, meggyőződtem arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium részéről csúsztatás volt az engedély megadása. Tudvalevőleg csak azok kaptak kukoricára exportengedélyt, akiknek búzakvótájukból maradt engedélyük. Ez nagyon
