Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FILLÓ PÁL (MSZP):
992 kivételével - az államot illeti, de a (3) bekezdés azt mondja: "az állampolgárt illeti meg a halászat joga a tulajdonában, használatában álló földön lévő vízen". Tehát el kell döntenünk azt, hogy be akar juke tartani az alkotmányt, vagy nem. Ezt mondják az illetékesek, az érintettek is, hogy az alkotmány viszont egyértelműen fogalmaz, a 9. §ban azt mondja az (1) bekezdés: "Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajd on egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." Azt hiszem, senkinek nem érdeke, még azoknak sem, akik úgy gondolják, hogy ezen a bizonyos 3. § (2) bekezdésén nyernének, hogy itt alkotmányjogi vita kerekedjék, és az Alkotmánybíróság döntsön a kérdésben. Azt hiszem, célszerűbb lenne megállapodni most, hogy mi az, amit mindkét fél el tud fogadni. Azt hiszem, nem árulok el titkot, hogy akadnak e hazában tanult emberek, akik el fogják magyarázni ez esetben mondjuk, tulajdonosoknak azt, hogy itt az ő jogaik sérüln ek, és érdemes Alkotmánybírósághoz fordulni. Hogy könnyebben érthető legyen, elmondanék egy történetet, ami meg is történhetett volna, de tulajdonképpen nyilván meg is történt. A szövetkezet megszűnése után valaki megkapta a szövetkezet kiürült sóderbányat avát és a körülötte lévő földeket. Még olyan verzió is elképzelhető, hogy nem kellett senkinek, mert 67 aranykoronásak ezek a sóderrel jól alápakolt földek. Megszerezte a tulajdonjogát, és a jelenleg hatályos törvény szerint őt illeti meg ott a halászat j oga. Jön az új törvény, ami azt mondja, hogy nem. Mi a teendő ebben az esetben? De menjünk tovább! Valaki a saját földjén úgy érzi, hogy sóder van a föld alatt, kér rá engedélyt, kibányássza a sódert, utána pedig az államé a vízben a halászat joga. Ez így igaz - csak ez alkotmányba ütközik! Akkor előbb az alkotmányt kell módosítani, és utána ezt meg lehet csinálni! De még továbbmegyek: önkormányzat. Ebben az országban a (2) bekezdés által érintett vizek túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka a holtágak é s a bányatavak kategóriájába esik. Nagyon sok község, nagyon sok önkormányzat megegyezett a helybéliekkel, hogy ők kapják, mármint az önkormányzat kapja ezen vizeknek a tulajdonjogát, és sok esetben a földekét is, ami körülötte van, valamilyen célból. Lehe t ez akár halászat is, horgászat. Most itt is az államé a tulajdon? Itt most szemben áll két közérdek egymással: egyik a település lakosainak az érdeke, a másik pedig az eléggé nehezen megfogható közérdek. É n azt javaslom - nem folytatom az okfejtést, fölösleges, azt javaslom , hogy ez ügyben még egyszer üljenek le az érdekeltek, és próbáljanak meg egy olyan megoldást találni, ami nem törvényszerűen az Alkotmánybírósághoz és az Alkotmánybíróság határozata al apján a citált paragrafus, illetve bekezdés eltörléséhez vezet. Ezért kérem az általános vita lezárásának elnapolását. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, MSZP. FILLÓ PÁL (MSZP) : Köszönöm szép en, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársam! Én nagyon röviden szeretnék csak reflektálni arra, amit Bogárdi képviselő úr az előzőekben említett. Én szeretném a képviselő urat megnyugtatni a tekintetben, hogy a törvénytervezet a már privatizált vizek eseté ben semmiféle visszamenőleges hatályt nem léptet életbe. Tehát az, aki megvásárolt valamilyen bányatavat, ott természetesen szó nincs arról, hogy a tulajdonjoghoz kötődve ő ne tudná gyakorolni a halászati jogot. Alapjában véve én úgy gondolom, hogy arról v an szó, hogy a jelenleg még állami tulajdonban lévő vizek esetében nem lehet ezt a gátat átlépni. Tehát én úgy gondolom, hogy ez a probléma ilyen vonatkozásban nem teljesen valós. Ahol egy kicsit vitatott a kérdés, az elsősorban az önkormányzatok tekinteté ben. Én úgy gondolom, hogy ezt itt tényleg végig kell gondolni, de emiatt én nem tartanám indokoltnak az általános vita nem lezárását, hiszen végső soron a részletes vitában is mód van arra, hogy kapcsolódó módosító indítvánnyal, amennyiben szükséges, ezze l a kérdéssel éljünk. Itt nagy kérdés az, hogy az
