Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
978 A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Gá l Zoltán) : Soron következik a halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lehetőség szerinti lezárása . Az előterjesztést T/3566. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3566/12. számon kapták kézhez képviselőtárs aim. Először az írásban jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót: Pallag László képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, akit Filló Pál képviselő úr követ. Jelzem képviselőtársaimnak, hogy hét képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra. Kérem, kép viselő úr, fáradjon ide - és a többi képviselőtársamat is, általános vita folyik. (20.40) Megadom a szót Pallag László képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet első mond atát idézem: "Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halászati jognak a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével harmonizáló gyako rlása érdekében a halászat feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja." Miért idéztem az első mondatból? Azért, mert ebből hiányzik egy szó, mégpedig a "hazai" szó. Tehát a mondat így kezdődik, hogy: a hazai állat- illetve a hazai növényvil ág fenntartása és továbbfejlesztése kell hogy legyen a legfontosabb feladatunk. A Kárpátmedence állat- és növényvilága olyan tökéletes és minden igényt kielégítően alakult, hogy azon csak rontani lehetett, és nagyon sokat rontottak is. Ez a kialakult haza i élővilágunk sokkal több megbecsülést és gondoskodást igényel. Nagyon sok olyan problémát meg kell oldani, ami az elmúlt ötven év alatt keletkezett. A szakértelem hiánya pótolhatatlan károkat okozott. Ezt hívjuk mi elvtársi szakértelemnek. A Balaton körny éki települések szennyvizét például beleengedték a Balatonba. Legszebb tavunk vizének vízszintjét például nem tartották megfelelő szinten, idegen halakat telepítettek a tóba - amurt, busát , a Szovjetunióból hozták ide. Hogy mi volt az oka ennek a telepít ésnek? Nem tudom. Hadd jegyezzem meg talán humorosan, hogy biztosan pártkönyvük volt ezeknek a halaknak, azért kerültek ide, mert más magyarázatot nem találtam erre. Tájidegen fajták kerültek a tóba, a szakirodalom táplálé kkonkurens halaknak nevezi őket. Felborult a biológiai egyensúly, kipusztították az ősnádasokat, ellenőrizhetetlen körülmények alakultak ki. Veszélybe került a tó természetes öntisztulása, a nádasokat a telekkialakítások és a partrendezés is szervezetten p usztította. Az egyik példa az angolnák betelepítése NyugatEurópából a busás haszon reményében. Megindult a víz kétirányú szennyezése. Az egyik a belső szennyezés: a halak ürüléke elszennyezte a tó fenekét, iszapot képezett, felborult a biológiai egyensúly , megindult az algásodás. A "szakértelem" munkája ez. Nem volt meg a szaporodás feltétele, túlnépesedés jött létre, a fajtán belüli fertőződés vezetett az óriási pusztuláshoz. A másik a külső szennyezés: a települések szennyezése, a szennyvíz, a vizek minő sége, a nagyvárosok szennyvize, például a budapesti rakparti kifolyók, amelyek a Dunát szennyezik; a fenol- illetve a hőszennyezés miatt a Duna a legszennyezettebb folyónk lett.
