Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A védjegy és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
941 bejelentések számának tízszeresére emelkedett, és a nemzetközi védjegybejelentés mennyisége is megháromszorozódott az elmúlt évtizedben. Ezek mellett a kedvező jelenségek mellett kedvezőtlen tendenciákról is szólnom kell: elszapor odtak a jogsértések. Míg a hatályos törvény alkalmazásának első húsz esztendejében évente egykét védjegybitorlási per indult, addig 1993ban 19, 1994ben pedig 36; és ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a divatos, jól bevált, közismert védjegyek utánzásával, jogosulatlan használatával - viszonylag kis befektetéssel is - a jogsértők jelentős haszonhoz juthattak. Mindebből következően a piacgazdaság fejlődésével együtt a hatvanas években alkotott jogszabályok és a szabályozási igények között ellentmondás alakul t ki, és ebből adódott, hogy szükség van a védjegyjog átfogó szabályozására, új védjegytörvény megalkotására, és ehhez még hozzájárultak azok az igények, amelyek az ország jogharmonizációs kötelezettségeiből is következtek. (17.50) A védjegytörvény megalko tása egyidejűleg példázza a hazai szükségletek és az európai jogharmonizáció közötti összhang megteremtésének lehetőségét. Az új törvény, amely a vita tárgyát adja most, összhangba hozza a magyar jogot - és ezzel számos nemzetközi kötelezettségünknek is el eget tesz - az európai közösségi védjegyjogi irányelvvel, eljárási szabályai összhangban állnak a Szellemi Tulajdon Világszervezetében 1994ben aláírt védjegyjogi szerződéssel is. A jogérvényesítés hatékonyságának fokozását célzó rendelkezések pedig a kere skedelmi világszervezetnek a szellemi tulajdon kereskedelmi összefüggéseit szabályozó egyezményében foglalt előírásokat veszik figyelembe. Emellett az új javaslat tükrözi a magyar védjegyjog hagyományait, a hazai jogfejlődés tapasztalatait egyaránt. Tiszte lt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A javaslat tartalmi elemei közül szeretném kiemelni azt, hogy a védjegy lajstromozhatóságának feltételeit a törvényjavaslat a közösségi irányelvvel összhangban szabályozza. Újdonság ebben a körben az, hogy nem részesülhet olt alomban az a megjelölés, amelyet rosszhiszeműen jelentettek be lajstromozásra. Szintén újdonság, hogy fokozott védelemben részesíti a javaslat a jó hírű védjegyeket, megakadályozva az ilyen védjegyek hírnevének tisztességtelen kihasználását. A törvényjavas lat kijelöli a jogi védelem határait is azokkal a szabályaival, amelyek a védjegyoltalom korlátaira, az oltalom kimerülésére, a konkurens védjegy használatába való belenyugvásra, és a védjegyhasználat elmulasztásának következményeire vonatkoznak. Szélesíti a jogi védelem lehetőségeit az a javaslat, hogy a közös védjegyoltalom lehetőségének bevezetésével külön védjegyfajtaként szabályozza az együttes és a tanúsító védjegyet. Változik az eljárási rend is az államigazgatási eljárás és a bírósági eljárás tekint etében egyaránt, korszerűsödik az államigazgatási eljárások szabályozása, és a javaslat legnagyobb hatású rendelkezései között kell számon tartani azokat, amelyek szigorítják és egyben korszerűsítik a jogsértőkkel szembeni fellépés lehetőségeit és szabálya it. A javaslat szerint a bíróság elrendelheti: a jogsértéssel érintett áruk előállításában és forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról a jogsértő szolgáltasson adatokat. Ezenkívül a javaslat módo t ad arra, hogy a jogsértésre használt eszközöket és anyagokat meg lehessen semmisíteni, vagy ha ez technikai okokból nem lehetséges, akkor ezeket megfosztani jogsértő mivoltuktól. Emellett szintén a hatékony jogérvényesítést szolgálja, hogy a javaslat leh etővé teszi a bitorló tulajdonában nem lévő, de jogsértő termékek és egyéb dolgok lefoglalását is. A peres eljárás szabályai is a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében módosulnak. Ezek között fontos intézményként kell szólnom az ideiglenes intézkedés bevez etésének széles körű alkalmazásáról, amennyiben a bíróság a szellemi tulajdonjogok megsértése miatti perekben az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül határoz majd, és ezzel tulajdonképp en a jogsértés további folytatását akadályozhatja meg
