Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: dr. Kiss József (MSZP) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
929 Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Deutsch Tamás frakcióvezetőhelyettes úrnak, Fidesz. (16.40) D EUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, régen volt szó, akár napirend előtti hozzászólás keretében, akár bármilyen más parlamenti felszólalás keretében az úgynevezett médiatörvényről. De azt gondolom, hogy az a kérdés, az a téma, az a probléma, amelyet Isépy Tamás frakcióvezető úr napirend előtti hozzászólásában érintett, az egy rendkívül fontos kérdés. Fontos kérdés, mert egy olyan alapvető elvi problémát vet fel, amely nem pusztán é s azt gondolom, nem is elsősorban a politikai élet szereplőit, hanem azokat a milliókat érintik, akik naponta hallgatják a televíziók és a rádiók adásait. Ez az elvi kérdés pedig röviden az - és elnézést talán a túlságosan erős kifejezésért : arról szóle a médiatörvény, hogy összességében nem lehet hazudni, vagy arról szól a médiatörvény, hogy a magyar televíziós és rádiós adásokban különkülön, valamennyi műsorban tiltott a hazugság. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én a FideszMagyar Polgári Párt azon állásp ontjáról szeretném önöket tájékoztatni, hogy megítélésünk szerint és mindvégig, a médiatörvény kidolgozásában, és most pedig, amikor figyelemmel kísérjük a médiatörvény érvényesülését, abból az elvi álláspontból indulunk ki, hogy a médiatörvény a különkül ön műsorszámokban megtörténő hazugságokat, valótlan tájékoztatásokat, a kiegyensúlyozatlan, pontatlan, csúsztató tájékoztatásokat tiltja. Ilyen értelemben tehát nem értünk egyet azokkal a meglehetősen sajátos értelmezésekkel, amelyek bonyolult jogi vagy fi lozófiai fejtegetések mögé rejtik abbéli szándékukat, hogy pusztán csak egy hosszabb áttekintésben kell, egy jobbra húzó vagy egy balra húzó hazugság átlagában kell egy televíziós vagy rádiós műsorszolgáltatásnak kiegyensúlyozottnak lenni. Megítélésünk sz erint tehát nagyon fontos a Panaszbizottság működése, és nagyon fontos a Panaszbizottság működése abból a szempontból is, hogy valamennyi konkrét tájékoztató műsorral, valamennyi konkrét televíziós és rádiós műsorral kapcsolatban megállapítsa azt, ha a kie gyensúlyozott tájékoztatás sérelmet szenvedett. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Szabad György frakcióvezetőhelyettes úrnak, MDNP. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! Lényegében a vitatott kérdésben Deutsch Tamás álláspontjával, a Fidesz Polgári Párt álláspontjával ért egyet a Magyar Demokrata Néppárt is. Valóban nem arról van szó, hogy hosszú távon kiegyensúlyozódjanak különböző, netán elfogult ítéletek. Hétfőn a z egyik elfogultnak adunk igazat, szerdán a másik elfogultnak jut lehetőség, hogy a véleményét a másik rovására fejtse ki. Ez nemkívánatos, nem erről szól a médiatörvény sem. S legfőképpen nem ez az, ami a tárgyilagos tájékoztatást lehetővé teszi. Tulajdon képpen ha vitákról, álláspontokról, megkülönböztetésekről van szó az egyes viták keretei között, akkor nyilvánvalóan mindig hic et nunc, tehát az adott időpontban és az adott helyen kell elfogulatlan képet nyújtani a néző, a hallgató számára. Azt fogják mo ndani, hogy ez nem mindig érhető el. Valóban nem érhető el mindig. De célként ezt kell kifejezni! Hadd idézzem a régi skolasztikának a nagy problémáját. Mi van, ha kettőnek van igaza? Erre találták ki mentségül a duplex veritas, a két igazság elméletét, ho gy akkor hangozzék el a két igazság, és amíg el nem dől, addig az, aki szembetalálkozik vele, mind a két álláspontnak a birtokába jut. (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmezteti a képviselőt az idő leteltére.)
