Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: dr. Kiss József (MSZP) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
910 méghozzá a társadalom nagy többségével szemben, akik nagyon komoly áldozatokat hoz tak ennek a stabilizációnak a sikeréért. Hangsúlyozni szeretném tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány a felmerülő gondokat és feszültségeket kezeli. Beleértve ebbe a bérügyeket, beleértve a mezőgazdasági kistermelők ügyét, a munkavállalói jogok érvénye sítését, egészségügyet és sok minden mást. Ugyanakkor - ezektől elválasztva - fellép a hisztériakeltés és a kártevés ellen. Nos, ilyen hisztériakeltés és kártevés is volt a Postabank ügyében. Hangsúlyozni szeretném, hogy a mi megítélésünk szerint a Postaba nk a magyar bankrendszer egyik legnagyobb és legfizetőképesebb bankja. Ezt bizonyítja az is, hogy a háromnapos rohamot jól állta, az apparátusa azt sikeresen kezelte. Szeretném a kormány nevében aláhúzni, hogy a kormány megerősíti: a bank jól működik, fize tőképes, és a kormány minden segítséget megadott és megad a Postabank eredményes működéséhez. A mai napi tájékoztatás szerint úgy tűnik, hogy minden jel szerint a Postabankban helyreállt a normális helyzet, s a betétesek bizalma erősödik. Én ezúton is szer etném köszönetemet kifejezni a Postabank munkatársainak a helytállásért. De szeretném kifejezni a köszönetemet azon ellenzéki képviselőtársaimnak is, akik a maguk higgadt, reális állásfoglalásával elősegítették e helyzet rendezését, csillapítását. (Taps a bal oldalon.) Lehet, hogy túlzás, de számomra ez egyfajta reményt is fölcsillant a jövőbeni együttműködés szempontjából. (Zaj, derültség.) Meg kell mondanom, ugyanakkor mélyen el kell ítélnem, el kell ítélnünk azokat a rémhírterjesztőket, akik komoly károk at okoztak honfitársainknak; sorban állást, idegeskedést és komoly kamatveszteséget okoztak. El szeretném itt mondani, hogy az illetékes hatóságok több napja, a válság kirobbanása óta vizsgálják, hogy ki és mi indította el a rémhíreket, ezt az egész helyze tet. Ez a vizsgálat választ kell hogy adjon minden felmerülő kérdésre, és a vizsgálat befejezése után tájékoztatni kívánjuk a közvéleményt. Egy tanulságot a sok között hadd említsek meg: ez pedig az, hogy a sorbanállók megnyilatkozása mindannyiunkat elgond olkodásra kell hogy késztessen, mikor megfogalmazták az emberek, hogy több évtizede megrendült a bizalmuk a politika szereplői iránt. Sokszor nem teljesítették a politika szereplői az ígéreteiket, s ezért is tartom rendkívül fontosnak mindannyiunk számára a bizalom helyreállítását. A másik: le szeretném szögezni, hogy eszem ágában sincs hisztériakeltésnek minősíteni a mezőgazdasági kistermelők megmozdulásait, hiszen a kistermelők közül nagyon sokan a maguk igazságát keresik. Meg kell mondanom, hogy mindaz, ami megjelent a tiltakozások hátterében, indítékai, okai között, ezek összekapcsolhatók a magyar mezőgazdaság, a magyar falu általános váltságtüneteivel. Összekapcsolható többek között azzal, hogy a kilencvenes évek elején itt megfogalmazódott a kistermelő k, a kis családi farmergazdaságok szükségessége, amit el lehet fogadni abban az esetben, ha megfelelő támogatást, segítséget is nyújtottak volna ezeknek a kistermelőknek, egyéni gazdálkodóknak. Sajnos ez nem történt meg. És hogy mekkora súlyú problémáról v an szó, hadd emlékeztessem önöket arra, hogy Magyarországon a termőföld 45 százaléka egyéni kistermelők tulajdonában van. (15.10) Nos, ezeknek a kistermelőknek a 80 százaléka egy hektár körüli földtulajdonnal rendelkezik. Tessék megmondani, hogyan lehet il yen területű földön a mai viszonyok között boldogulni? (Zaj az ellenzéki pártok padsoraiban.) Tehát jogos igényeik vannak a kistermelőknek, amikor élni és megélni akarnak. (Zaj. - Dr. Pusztai Erzsébet: Hogyan lehet hasznot várni belőle?) Én megértem azokat is, akik az egyes helyeken túlzó, néhol rosszul fogalmazott és kellően meg nem magyarázott intézkedések miatt keseredtek el. Tehát nincs alapom arra, hogy a tüntetők személyes tisztességét kétségbe vonjam. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban: Még szerencse!) Tulajdonképpen
