Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
886 Házszabály külön fejezetben, tovább i részben az 1990. évi LV. törvény és kisebb részben a módosított törvény. Ezen eljárási szabályok alapján egyértelműen, pontosan megállapítható, hogy hogyan indul az eljárás, kik kezdeményezhetik, a kezdeményezés után milyen eljárási határidők vannak, ki hozza meg a döntést, és a döntésnek mi a konzekvenciája. Mindezek alapján úgy gondolom, az az aggály nem állja meg a helyét, hogy a jelenleg hatályos eljárási szabályok alapján nem lehet lefolytatni korrekt összeférhetetlenségi eljárást. Végül a kétharmado s szabályt illetően az ajánlás 30. pontjában szerepel egy előterjesztés, amely az alkotmány 20/A § (2) bekezdésének módosítására irányul. A korábbi általános és részletes vitában is elmondottam: én magam tartalmilag egyetértek azzal, hogy minősített többsé ghez kössék az összeférhetetlenség kimondását, viszont ehhez az alkotmányt kell módosítani, mert az alkotmány mondja ki, hogy egyszerű többség elegendő az összeférhetetlenség kimondásához. Nyilván ennek az is az oka, hogy Magyarországon 1962 óta összeférhe tetlenségi ügy nem volt. De nem ez a lényeg. Egyetértek azzal, hogy egy ilyen jelentőségű döntés, amely végső soron a képviselői mandátum elvesztéséhez vezet, minősített többséget igényel. Viszont ahhoz, hogy ezt a módosítást keresztülvigyük, a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényt nem elég módosítani, hanem kifejezetten alkotmánymódosító törvényt kell benyújtani. Ezt benyújthatta volna bármelyik képviselő. (19.40) Természetesen az alkotmányozási moratórium azt lehetővé teszi, hogy a hat párt egyetértésével feltétlenül szükséges és indokolt esetben alkotmány módosítására sor kerüljön. A kétéves hatpárti tárgyalások során például ezzel a szigorítással mind a hat párt egyetértett. Azt gondolom tehát, hogy ha mondjuk, december óta vagy azt megelő zően egy, a jelenlegi módosító törvényhez kapcsolódó alkotmánymódosító törvénytervezetet valaki benyújtott volna, ez a javaslat elfogadásra találhatott volna, egyszerűen csak házszabályszerűen kellett volna ezt előterjeszteni. Én magam úgy gondolom, hogy a bizottságok a maguk tárgyalásai során és a parlament a módosító indítványok tárgyalása során kellő felelősséggel és részletességgel tárgyalták meg a beérkezett módosító indítványokat. Azt gondolom, hogy a parlament példát mutathat, hogyha ötven év után el őször átfogó összeférhetetlenségi törvényt alkot meg, ezzel megnyitva a lehetőséget arra, hogy más szervezetekre, önkormányzatokra, kormánytagokra, minisztériumokra vonatkozó szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok előkészítésére és elfogadására is sor ke rüljön. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk a T/3121/99es számú ajánlás alapján. Kérem képviselőtársaimat, fá radjanak a terembe. Nem tudok csengetni, mert most tájékoztattak, hogy ha megnyomom a csengőt, ez szól a Vadászteremben is, és ott a német elnök úr számára adott díszvacsora van. (Derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Tehát megkérem képviselőtársaimat, foglal ják el helyüket, határozathozatal következik. Tisztelt Országgyűlés! Felhívom figyelmüket, hogy az alkotmány 20. §a (6) bekezdése szerint a módosító javaslatok, illetőleg a törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának "igen" szavazata szüks éges. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az ajánlás 2., 3., 10., 11., 14., 16., 17., 21., 22., 26., 27., 28., 30. és 31. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, ezért ezekről nem határoz az Országgyűlés. Bejelentem, hogy az ajánlás 1., 4., 5., 8., 9., 12., 13., 19., 20., 23., 24., 25. pontjait előterjesztője visszavonta.
