Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
884 Ezért azt gondolom, hogy egy olyan törvénynél, ami sarkalatos törvény, az anyagi és az eljárási szabályok nem választhatók szét olyan mértékben, mint azt a civilisztikában vagy a büntetőjogban szokás megtenni. Csak a választójogi törvényre gondolok, de akár a mentelmi jog szabályozására is, ahol az eljárási szabályok szintén részben beemelődnek a törvénybe, másrészt az anyagi szabály csak úgy működik, ha erre vonatkozóan azt a Házszabályon is végigvezetik. Ezért azt javaslom, hogy a Házszabály módosításá val egyidejűleg lépjen hatályba a törvény, de éppen amiatt, hogy magam is nagyon fontosnak tartom ennek a törvénynek a megszületését ebben a parlamenti ciklusban, javaslom viszont, hogy legkésőbb a kihirdetéstől számított kilencven napon belül hatályba lép jen. Tehát ha az Országgyűlés nem képes arra, hogy kilencven nap alatt a Házszabály vonatkozó módosításait végigvigye, ebben az esetben el kell hogy viselje annak következményét, hogy ez a törvény hatályba lépjen. Ez azért is fontos lenne, mert a Házszabál y vonatkozó érintett módosítása garantálhatná azt, hogy semmiféle félreértés ne lehessen, hiszen például majd föl kell állítani egy vizsgálóbizottságot a törvény szerint, ami háromtagú lesz. A háromtagú bizottságnál esetleg majd fölmerülhet az a probléma, hogy az érintett képviselő úgy érzi, hogy ez túlságosan egyoldalúra sikeredett, tehát nincs garantálva az, hogy legyen benne ellenzéki is, meg kormánypárti is. (19.30) Hasonlóképpen - bár a mentelmi jog analógiájára lehet érvényesíteni a képviselő meghallg atását, de - az összeférhetetlenség esetében, amikor is a parlamenti szavazás pillanatától a mandátum megszűnik, mégiscsak erőteljesebb garanciákra volna szükség. Ebben az esetben például elképzelhető, hogy a képviselő jelenléte ne csak meghallgatásszerűen érvényesüljön, hanem az eljárás minden fázisában akár a teljes jelenlétét is biztosítani lehet mind a vizsgálóbizottság, mind az összeférhetetlenségi bizottság plenáris ülése előtt. Egy kicsit sikamlósabb területre tévedve nekem hasonlóképpen az a vélemén yem - és ilyen szempontból megint csak közvetve bár, de a köztársasági elnök úr levelének a szemléletét is próbáltam érvényesíteni : abban az esetben, ha az Országgyűlés egy adott törvény esetében észleli, hogy alkotmányerejű szabályozást is be kell vinni , akkor azt gondolom, hogy az a moratórium, ami az alkotmányozásra szolgál, az Országgyűlést nem menti fel az alól, hogy a szükséges alkotmánymódosítást végigvigye. Pontosan arról van szó, hogy ha a mentelmi jog esetében kétharmados szavazat szükséges, akk or bizony az összeférhetetlenség esetében sem ártana - az esetek többségében - kétharmados módosítás. Itt nyilvánvalóan alkotmányt kellene módosítani. Ezt a mostani helyzetben a nagy többség lehetetlennek látta. Szerintem nem lett volna lehetetlen, de ez v égül is nem kapott támogatást. Végül az előterjesztés eredeti megfogalmazását - megint csak a köztársasági elnök úr észrevételére is támaszkodva - próbálom visszaállítani abban a módosító javaslatomban, amelyben a gazdasági összeférhetetlenségre nézve a tö rvény hatálybalépésétől tartanám tiltandónak az egyéb összeférhetetlenségi esetek létesítését. Ezt egyébként a bizottság egyharmada támogatta nálunk. Hozzáteszem azt is, hogy a mostani szabályozás szerint - amely a politikai kompromisszum eredménye , aki '94ben gazdasági pozícióval rendelkezett, az megtarthatja a tisztségét, aki viszont utána szerezte, az nem tarthatja meg. Ez egy nagyon furcsa helyzetet fog eredményezni. Amikor a választók valakit megválasztottak, egyébként tudták, hogy milyen állami tis ztségeket tölt be, ennek ellenére azokra a képviselőkre is morális nyomás fog nehezedni. Bizony közeledvén a választások, könnyen előfordulhat, hogy esetleg az egzisztenciát választja a választásokig való bizonytalan képviselői egzisztencia helyett. Ekkor pedig az is bekövetkezhet - és a törvény részleteiben, a módosító indítványokban ez is tettenérhető volt , hogy a törvénynek lesz egy közvetett hatása, amely képviselők lemondásával járhat. Ez a parlamenti erőviszonyok megváltoztatását is eredményezheti. Szerettem volna, ha az ilyenfajta üzenetet kivesszük ebből a törvényből. Még egyszer mondom, ezért az előterjesztő eredeti javaslatát emeltem vissza a gazdasági összeférhetetlenség hatálybalépésére vonatkozóan. Azt gondolom, a köztársasági elnök levele utá n
