Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez - "Hová vezet a hivatali gőg, avagy mit ér egy ember szenvedése a mai Magyarországon?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter:
837 Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Interpellációmat nevezhetném lobbysta interpellációnak is. Egy 85 éves, öreg, beteg, több mint két évet szovjet kényszermunkatáborban töl tött ember érdekében nincs más lehetőségem, csak hogy az Országgyűléshez forduljak, a nyilvánossághoz, hogy segítsünk rajta. Kocsis Péter kárpótlás iránti igényére kapott egy határozatot 1995. november 27én. Kárpótlási jegyet állapítottak meg neki kárpótl ásként. Másnap jogorvoslattal élt a határozat ellen és kérte, hogy életjáradékban állapítsák meg neki a kárpótlást. Teltekmúltak a hónapok; 1996 áprilisában hozzám fordult és kérte, hogy segítsek, hogy valami történjen az ügyében. Az akkori miniszterhez f ordultam, aki az írásbeli kérdésemre a következő választ adta: "Az OKKH elnöke intézkedett, hogy a kérelmet tartalma alapján bírálják el, és Kocsis Péter részére a megállapított kárpótlási jegy helyett életjáradékot állapítsanak meg, és az erről szóló hatá rozatot soron kívül hozzák meg és kézbesítsék ki." Ez év elején ismét levelet kaptam Kocsis Péter jogi képviselőjétől, hogy az ügyben nem az történt, amit a miniszteri válasz tartalmazott. Immár az új miniszterhez fordultam, és kiderült, hogy akkor, amikor ezt a miniszteri választ postázták számomra, keltezték, akkor éppen ellenkezőleg, a bírósághoz továbbították az ügyfél kérelmét, és a tárgyaláson rábeszélték, hogy vonja vissza a keresetet, mert nem kaphat életjáradékot. Ezért kérdezem a miniszter urat, m it ér egy miniszteri válasz valóságtartalma, ha azzal éppen ellentétesen cselekszik a hivatal. Felelősségre vonjáke az ilyen tisztviselőket? De az ügy érdemében kérdezem inkább, ismerie valaki az államigazgatási eljárási törvény szabályait, azt, hogy egy ügy addig nem fejeződik be jogerősen, ameddig ellene jogorvoslattal éltek. A kárpótlási törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet azt mondja, hogy az eljárás jogerős befejezéséig meg lehet változtatni az igényt, hogy jegyet kér az illető vagy pedig é letjáradékot. Ismerie valaki az államigazgatási eljárási törvény azon szakaszát, hogy a kérelmeket tartalmuk alapján kell elbírálni? Ismerike a döntéshozók és alkalmazzáke az államigazgatási eljárási törvény azon szakaszát, amelyik azt mondja ki, hogy " az államigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a törvényességet, a demokratizmust és a humanizmust"? Kérem miniszter úr válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Mint ahogy azt önnek előző válaszomban már kifejtettem, a kárpótlási hivatal elnöke ált al az életjáradék megállapításával kapcsolatban vállalt intézkedés téves jogszabályértelmezésen alapult. Tájékoztattam arról is, hogy a kárpótlási hivatalnak az a munkatársa, aki a téves jogszabályértelmezésen alapuló miniszteri választ annak idején elők észítette, folyó év január 1jétől nincs a hivatal állományában, ezért felelősségre vonni nem tudtam. Tájékoztatom továbbá a képviselő urat arról is, hogy az előbb említettekkel kapcsolatban az ellenőrzés elmulasztása miatt a kárpótlási hivatal elnökét fig yelmeztetésben részesítettem. A tisztelt képviselő úr által hivatkozott 1957. évi IV. törvény 16. § (3) bekezdése szerinti intézkedés, melynek értelmében a kérelmeket tartalmuk szerint kell elbírálni, a konkrét ügyben a 111/92es kormányrendelet 5. §ában foglaltakra figyelemmel nem volt alkalmazható. E jogszabályhely alapján ugyanis a kárpótlásra jogosultnak az adatlapon nyilatkoznia kell, hogy életjáradékot vagy kárpótlási jegyet igényel. Ezt a nyilatkozatát ugyanezen paragrafus alapján csak az eljárás jo gerős befejezéséig változtathatja meg. A határozat az 1995. november 22én megtörtént kézbesítéssel jogerőssé vált. Ezt követően a jogerős határozatnak kizárólag bírósági felülvizsgálatára kerülhetett volna sor.
