Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
797 tartani ezt a hitelintézményt. Ha ez nincs meg, akkor hiába előremutató a mi törvényünk, nem ér semmit sem. Lehet, hogy átmenetileg, egykét évig még ennek az állami támogatá sa is szükséges valamilyen formában. Hogy ne vesszen el ez a jó gondolat, ennek a további átgondolása, úgy érzem, majd a részletes vitában és a további működtetés során megint csak szerepet kell hogy kapjon. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm sz épen. Kétpercesre megadom a szót Gombos András képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Ivanics képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban szeretnék egykét dologra rávilágítani. Nevezetesen azt állítj a, ha jól értettem a szavait, hogy nem szerencsés dolog az, ha a földbérletnek mint hitelbiztosítéknak az eszközét egyáltalán szóba hozzuk vagy megpróbáljuk bevonni ebbe a körbe. Úgy gondolom, az előttem szólók elmondták azt, hogy jelenleg milyenek a tulaj donviszonyok Magyarországon, és ezeknek a tulajdonviszonyoknak az optimális vagy az értelmes koncentrációjára nagyon sok erőfeszítést kell tenni az elkövetkezendő időben, és nyilván nem a latifundiumokról beszél senki ebben a pillanatban az Országházban. D e azt is tudomásul kell vennünk, hogy az ilyen földbirtokkoncentrációk meglehetősen nagy tőkelekötést jelentenek az agráriumban, és megkérdőjelezhető - vagy legalábbis szándék szinten nagyon sokszor megkérdőjeleződik a földtulajdonosok részéről az , hogy érdemese ezt a folyamatot elindítani, és megkérdőjeleződik a vevő részéről is az, hogy érdemese lekötni meglehetősen nagy tőkét a birtoklás érdekében, ha van lehetőségem arra és megfelelő törvényi szabályozás és garancia arra, hogy esetleg a bérletet is mint hitelbiztosítékot felhasználhatom. Szeretném esetleg megjegyezni azt, hogy elgondolkodtató lenne az a kérdés is, amit Raskó képviselőtársam mondott, hogy egy külön törvényben szabályozni a földhaszonbérlet kérdését. Én meg merem kockáztatni azt és ta lán nem állok messze az igazságtól, hogy szerencsésebb lenne, ha ezt a kérdést a földtörvénnyel együtt kezelnénk és egy új földtörvény megalkotásával együtt próbálnánk a földhaszonbérletet kezelni. Ugyanakkor tudom azt, hogy ez lényegesen hosszabb folyamat és lényegesen több politikai indulatot indukálhat esetleg a parlamentben, és ezáltal elhúzódik a folyamat. Azt hiszem, ez is megfontolás tárgyát képezheti. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Ké t percre megadom a szót Raskó György képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Köszönöm a szót. Újra ezt a haszonbérlettel kapcsolatos problémát szeretném picit jobban megvilágítani. Ma már egyértelmű, hogy a kárpótlási árveréseke n földtulajdonhoz jutottak vagy éppen a részaránytulajdonosok látják azt, hogy ha lassan is, de előbbutóbb a tulajdonukba jutott föld jelentős értéknövekedésen fog keresztülmenni. Ez a várakozás ma egyértelműen bent van a tulajdonosok gondolkodásában. Má rpedig, ha ez igaz, akkor a földjüktől olcsó, tehát a mostani relatíve még alacsony áron nem igazán akarnak megválni. Már csak ezért is szükség lenne arra, hogy a földterület mintegy 80 százalékát valamilyen formában bérlő - akár egyéni vállalkozó, akár sz övetkezet vagy bármiféle társas vállalkozás - lehetőséget kapjon arra, hogy ezt a bérletet vagyonértékű jogként akár eladhassa, akár pedig ha a tulajdonos a földet eladja, akkor a földhasználat a számára szerződésben kikötött haszonbérleti időtartam alatt rendelkezésre álljon. Ez
