Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
785 még Nagy Frigyes állította fel az első földhitelinté zetet, az elszegényedett sziléziai földbirtokosok megsegítésére. Magyarországon is komoly hagyománya van ennek, és kapcsolódik azokhoz az időszakokhoz, amelyek átmeneti jellegűek. Tulajdonképpen a mostani átmenethez képest késésben van ez a törvény, hiszen az 1848as polgári forradalom hevében született meg az az 1848as, XIV. törvény, amely olyan hitelintézetet kívánt felállítani, amelyet "a peres eljárás, sőt, az anyagi törvény tekintetében, sőt, a közönséges törvénytől részben eltérő szabályok alá" kíván tak helyezni. Sajnos, ez a törvény annak idején - 1848ban - nem léphetett hatályba. A másik ilyen nagy nekilendülés 1963ban, gróf Dessewffy Antal és Csengery Antal kezdeményezése volt; erre alapították meg a Magyar Földhitelintézetet. Ennek későbbi működ ését szabályozta az 1971. évi XXXIV. törvény. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nagy szerephez juthat az elkövetkezendő időszak polgárosodásában és az eljövendő évek magyarországi ingatlanpiacában, és ezen túlmenően a befektetések, a piac egésze biztonságá nak a további fejlődésében, valamint a külföldi és a belföldi befektetői bizalomnak a növelésében. Ugyanakkor, amikor ilyen kérdéseket tárgyalunk, nem tekinthetünk el azoktól a környező körülményektől sem, amelyek egy ilyen törvényt körülvesznek. A magyar ingatlanpiacon meglehetősen súlyos helyzet alakult ki. Ezt egyfelől a lakás- és ingatlanvásárlás egyre nehezülő feltételei, az egyre szűkülő hitelkínálat, az állami és önkormányzati tehervállalás csökkenése és nem utolsósorban - közvetetten - az ez évi jöv edelemadómódosítások során jelentkező újabb megvonás, a lakás célú megtakarítás címén igénybe vehető adókedvezmény megszűnése is jellemez. Másfelől viszont az ország az elmúlt évek folyamán egy irreális ingatlanárstruktúrát termelt ki, különböző spekulác iókkal és rendezetlen tulajdoni viszonyokkal; például itt a parlamentben is - a nemrég vitatott "zsebszerződések" elszaporodásával - lényegében egy leplezetlenül működő illegális ingatlanpiaccal szembesülhetünk. Vagyis nem a jelzáloghitelezés - a Fidesz s zerint - az egyetlen terület, ahol a kormánynak van mit tennie az ingatlanpiac és a hitelezés stabilizálása érdekében. Pontosan emiatt fenyegeti meglehetősen súlyos veszély ezt a javaslatot is abban az esetben, hogyha az illeszkedési pontokat nem megfelelő en választja meg az Országgyűlés. Ennek a szabályozásnak a terjedelme szűk, és a mögötte álló hatalmas joganyag, a hitelintézeti értékpapírjogszabályok egésze első látásra - úgy tűnik - megfelelő keretet biztosít ennek a törvé nytervezetnek; a harmincöt rövid paragrafusa azonban hatalmas űrökre mutathat rá a jogrendszer működésében. Mert milyen is az a jogi és piaci környezet, amely ezt az új törvényt fogadja? Tekintsünk egy kicsit túl magán a konkrét jogszabályon! Lehetetlen ne m figyelembe venni: az ingatlannyilvántartás jelenlegi állapotában valóban csak remélni lehet, hogy az ingatlannyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosítása bekövetkezik; és az ebben szereplő kormányzati óhaj... - hogy az egész jogszabály működ ését lehetővé tevő jogot, ezt a törvényjavaslatban szereplő jogot, a jelzálogjogot valóban soron kívül bejegyzik a nyilvántartásba. Azt gondolom, hogy már ezen a ponton megakad ennek a törvénynek a végrehajtása, hogyha nem teremtjük meg a további jogszabál yi hátteret ehhez. Ezért csak bízom abban, hogy minél előbb sikerül a magyar parlamentnek az ingatlannyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet a módosítása egyrészt; másrészt az ingatlannyilvántartásnak a technikai feltételeit sikerül megfelelő módon biztosítani, hiszen lehet, hogy ez még ennél is fontosabb dolog. De ugyanilyen bizonytalanságok származhatnak a létező természetellenes ingatlanárakból - erről itt többen beszéltek a képviselőtársaim , és a törvény lelke volna e tekintetben az a két továb bi jogszabály, amelyre felhatalmazást ad, amely az ingatlanértékeknek a meghatározására vonatkozik. Ezeknek a tartalmi ismerete nélkül azonban meglehetősen nehéz megítélni magát ezt az egész jogszabályt, mert bármilyen kidolgozottak is legyenek a majdani é rtékelési szabályok, egyáltalán nem biztos, hogy képesek lesznek arra, hogy a piacon jelenleg tapasztalható mesterséges, sőt
