Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
780 veszteségek mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitelingatlancs ereügylet, felszámolás vagy végrehajtás során egyéves átmeneti időszakra a termőföld tulajdonjogát megszerezheti. A földtörvény részleges módosítása - már csak kodifikációs szempontból is - nem szerencsés anélkül, hogy egységes koncepciót a törvényalkotó célként maga elé ne tűzne ki. Ismereteim szerint számos elképzelés érlelődik a földtörvény módosításával kapcsolatban. Így ezt a kérdést ott lenne célszerű rendezni. Vitathatatlan, hogy a jelzáloghitelintézettel kapcsolatban a rendezés igénye joggal merü l fel. Kérdés azonban, hogy ilyen szűkszavú módosítás során mi történik abban az esetben - a törvénytervezet elfogadása esetén , ha a termőföld tulajdonjogát megszerezte ugyan a jelzáloghitelintézet, azonban a törvény által rendelt rendkívül szűk, egyéve s átmeneti időszakon belül az ingatlan értékesítésére - ami kötelező jellegű, akár a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása okán, akár egyéb okból - nincs lehetőség. Ugyancsak ezen problémával függ össze a - földtulajdon szerzésén túlmenően - a termőföld ha sznosítására és védelmére vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazása; nevezetesen a termőföldtörvény 36. §ában foglalt kötelezettségek teljesítése - például a művelési kötelezettség és egyebek. A gazdasági hatások, illetve következmények tekintetében a törvénytervezetet elsősorban az alábbi szempontok szerint célszerű vizsgálni. Milyen termelői kör juthat jelzálogalapú hitelhez? Mi lehet a hitelezés alapja, és mekkora összegű lehet a hitel? Milyenek lesznek a kamatfeltételek? Mekkora a hitelintézet, a hitelfelvevő és a jelzáloglevéltulajdonos kockázata? Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen termelői kör juthat jelzálogalapú hitelhez - itt természetesen elsősorban a föld jelzálogjogára gondolok, és nem kívánok kitérni arra, hogy ez egyéb ingatlanok esetében ho gyan alakul, mert ez egy viszonylag zavarmentesebb terület , akkor elsősorban a földjelzálogjog kérdéseinél merülnek fel olyan problémák, amelyek a jelenlegi bevezetésnél mindenképpen megoldásra várnak. A törvénytervezet szerint jelzáloghitelhez elvben bá rki hozzájuthat, aki jelzálog alapítására alkalmas termőfölddel rendelkezik. Az államon és az önkormányzaton kívül termőföldtulajdonnal csak magánszemélyek rendelkeznek, és a hatályos jogszabály szerint termőföldet csak devizabelföldi magánszemélyek szerez hetnek. A jelzett állapotból következik, hogy földjelzálogjogalapítással potenciálisan főként magyar állampolgárságú magánszemélyek juthatnak majd hosszabb lejáratú, kedvezőbb kamatozású hitelhez. A hitelezés terén kialakuló gyakorlat azonban régiónként e rősen differenciált és kiszámíthatatlan lesz. Ennek oka a föld tulajdonosainak és megművelőinek országosan nagymértékű elkülönülése. Azzal, hogy a családi gazdálkodás feltételeinek megteremtése a kárpótlást követően gyakorlatilag minden vonatkozásban elmar adt, Magyarországon a bérleti jogviszony vált meghatározóvá. A földtulajdonosokkal az átalakult szövetkezetek, társaságok és nagyvállalkozókká előlépett korábbi téesz- és állami gazdasági vezetők bérleti szerződést kötöttek, s meghatározott bérleti díj, il letve járadék fejében művelik, hasznosítják a földeket. Összesen csak mintegy 20 ezer olyan gazdaság működéséről tudunk, melyek méretük alapján valódi vállalkozásnak tekinthetők; döntően a mezőgazdaságból élnek, a munkát a család végzi, s többékevésbé fej lődőképesek. Többségük 10 és 100 hektár közötti földterületen gazdálkodik, de az ő esetükben is jelentős a földbérlet. (10.20) A törvénytervezet és a kialakult gyakorlat ellentmondása abból fakad, hogy jelzálog alapú hitelhez csak fö ldtulajdonos juthat. A tulajdonosok nagyobb része viszont nem a mezőgazdaságban tevékenykedik, illetve főfoglalkozásszerűen nem a mezőgazdaságból él. E körülményből kézenfekvően következik, hogy a termőföld jelzálogterhelése mellett folyósított hitelek na gyobbrészt nem az agrárszektor működési és fejlesztési feltételeit javítják majd.
