Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FERENCZY SÁNDOR (MSZP):
77 kiemelten a külszíni bányászati tevékenységnél - a bányászat visszafordíthatatlan, helyre nem állítható környezeti károsodást okozhat. E sajátosság miatt a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudj a helyreállítani az eredeti állapotot. A módosítási javaslat szerint pedig a bányavállalkozó számára úgy hoznak határozatot a bányatelek megállapításáról - s így egyúttal a bányászati jog biztosításáról , ha a vállalkozó az adott tevékenységhez, jelen ese tben bányászathoz nem kap majd az első üzemi terv készítése idején környezetvédelmi engedélyt, akkor a kárát az államnak meg kell téríteni, hiszen a módosítással nem érintett bányatörvény 26. § (7) bekezdése szerint a bányatelek változtatása, adott esetben megszüntetése a bányavállalkozót hátrányosan nem érintheti. A környezeti hatásvizsgálat megfelelő szakaszában történő lefolytatásának szabályozásán túl azt is egyértelművé kell tenni a törvény szövegében, hogy a bányatelek megállapítása milyen jogokat biz tosít a bányavállalkozó számára, valamint azt, hogy ennek milyen jogi következményei vannak az eljárásban részt vevő hatóságokra nézve. (21.10) A módosítás 13. §ában a javaslattevők törvény szerint azt kívánják megfogalmazni, hogy az ásványvagyon feltárás át és kitermelését a bányatelek jogosultjának csak környezetvédelmi engedély beszerzése után lehet engedélyezni. Ez első ránézésre meg is felelne a környezetvédelem érdekeinek, azonban ha a bányászkodás jelenlegi szabályozását és a tapasztalatokat alaposan szemügyre vesszük, kiderül, ez nem így van, és sokkal több mindent meg kellene változtatni a bányatörvényben ahhoz, hogy ez a módosítás több szükséges, de fel nem vetett változtatással együtt összességében a környezetvédelem számára kedvező legyen. A kulc sfogalom az alaposabb végiggondoláshoz a bányatelkek jogosultja. A törvénytervezet módosítása lehetővé tenné, hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárást csak a bányatelek fektetése után kezdjék el, ami a következő veszélyeket hordozza magában. Ennek er edménye szerint a környezet- és természetvédelmi hatóságoknak úgy kellene állást foglalniuk a bányatelkek fektetéséről, hogy nemhogy a teljes környezeti hatástanulmány nem állna rendelkezésükre, hanem a telepítés környezeti hatásaira koncentráló előzetes h atástanulmány sem. Így, ha egészen nyilvánvaló - különösebb vizsgálódást nem igénylő - kizáró ok nincs, a hatóságoknak hozzá kell járulni a bányatelek fektetéséhez. A bányatelek fektetésével pedig eldől az a kérdés, mi az a térbeli idom, ahol a bányászat l ehetséges. Viszont a későbbi környezeti hatásvizsgálat feltárhat olyan összefüggéseket, amelyek miatt környezetvédelmi engedély nem adható, a bányászati tevékenység nem kezdhető meg, bár a bányatelek fektetéséhez hozzájárultak. Ez tehát elfogadhatatlan kén yszerhelyzetbe hozná a hatóságot, felvetné kártérítés felelősségét, és kárt okozna a bányavállalkozónak is. A javasolt módosítás elfogadhatóságának minimális feltételei lennének ezért a bányatörvény olyan módosításai, amelyek biztosítják, hogy a környezetv édelmi engedély elutasítása esetén a bányatelket hivatalból törölni kell - 26. § (9) bekezdés b) pontjának módosítása , s emiatt kártérítés nem kérhető; valamint a megfelelő szövegrész újrafogalmazásával annak hangsúlyozása, hogy a bányatelek fektetésének csak az a szerepe, hogy a szükséges engedélyek megszerzéséig tartó időszakban megakadályozza a későbbi bányászatot zavaró, korlátozó területhasználatokat, de nem jelent semmiféle igényt a bányászat engedélyezésére. A Házszabály alapján azonban a meg nem n yitott zárt szakaszokhoz módosító indítvány nem adható. Az elmondott érvek beláthatóvá teszik, hogy csupán a módosító javaslat egyetlen pontja is mennyi további kérdést vet fel, amit az indítvány egésze nem vesz figyelembe. Mindez azt erősíti meg, hogy a b ányatörvény sokkal átfogóbb elemzésére és módosítására van szükség, ezért a törvény egyoldalú toldozgatásafoldozgatása helyett a kormányt kellene felkérni, hogy nyújtson be indítványt a törvény módosítására. A módosító javaslat 16. §a a bányatörvény 26. § (4) bekezdését egészítené ki egy oda nem illő, de több szempontból is vitatható és ellentmondásos rendelkezéssel. A bányatelek megállapítására
