Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - OLASZ JÁNOS (MSZP):
739 Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a korábbi szabályozáshoz, különösen a köztudatban élő szabályozáshoz képest - amely miatt még ma is nagyon gyakran ebben a témakörben állami gondozásra és javítóintézetre gondolnak, ha a gyermekek védelmének kérdése kerül szóba, ehhez képest - igen nagy változások történtek már az elmúlt évtizedekben és években, de különösen ez a törvény jelent jelentős, nagy változást, elsősorban azért, mert az alapellátásokat nem elsőrendűen és első megközelítésbe n mint államigazgatási feladatot, hanem mint államigazgatási szolgáltatást fogja fel. Ezen túl úgy közeledik a civil társadalomhoz, hogy a civil társadalmat ebben a feladatban mintegy partnernek kéri fel, egyrészt hogy vegyen részt a szolgáltatások nyújtás ában, másrészt hogy vegyen részt ezeknek a feladatoknak a megoldásában - egyfajta munkamegosztást próbál kialakítani az államigazgatási szervek és a civil társadalom felett. Én azt hiszem, ez az a cél, amelynek a megvalósulásától az egész gyermekvédelmi tö rvény jövője, helyzete nagymértékben függ. Ha arra gondolunk, hogy a korábbi, nagyintézményes megoldások - az úgynevezett állami gondozás, de ha az ifjúságra gondolunk, a javítóintézetek rendszere - azzal, hogy kiszakították a társadalomból, a maguk termés zetes környezetéből azokat, akikről úgy ítélte meg az államigazgatás, az ő helyzetükben erre szükség van, egyúttal mintegy stigmatizálta - a társadalomban ma is mélyen él ez a szemlélet a másságról, egy olyan fajta másságról, amelynek a lényege a stigmatiz áltság , ez egy olyan ördögi kört indított el, amikor a stigmatizáltságot maguk a társadalomból kiszakítottak szenvedték meg a legjobban, és ez egy állandó újratermelődéshez vezetett. Éppen a javítóintézetekbe küldött gyermekek leszármazottai kerültek újr a meg újra javítóintézetbe, az állami gondozottak gyermekei lettek újra meg újra állami gondozottak. A társadalomból való kiszakítottság tehát azt jelentette, hogy éppen ezek termelik újra önmagukat, termelik újra a társadalomból kiszakított és némileg kit aszított embereket. Talán ebben a kérdésben érhető el döntő változás, ha a helyi társadalom, a civil társadalom jelentős részt vállal, éppen ezt a stigmatizációs szemléletet tudja megváltoztatni azzal, hogy egyrészt a gyermeket nem szakítják ki a maga term észetes környezetéből, másrészt a sok közreműködő mégiscsak hatással van a környezetére. Én azt hiszem, hogy ez az a néhány kérdés, néhány legfontosabb kérdés, amit szerettem volna elmondani. Mindazzal együtt, ami eddig korábban elhangzott, én azt hiszem, ez az egyik legjobb, legmegalapozottabb törvényünk az utóbbi hónapokban. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Olasz János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Őt követi Takács Imre képviselő ú r, Magyar Szocialista Pár. OLASZ JÁNOS (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! "Én nem ilyennek képzeltem a rendet./ Pedig hát engemet/ sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,/ mint apró gyermeket,/ ki ugrot t volna egy jó szóra nyomban./ Én tudtam - messze anyám, rokonom van,/ ezek idegenek." József Attila 1935ben fojtogató félelmének, életérzésének megjelenítésére formálta verssé a kisgyermekkorában lelencgyermekként megélt, életében kitörölhetetlen nyomot hagyó élményt. Hiába változott nagyot a világ a századelőhöz viszonyítva századunk végére, van, ami legmélyebb lényegét tekintve ma is ugyanaz: a gyermek a róla való kötelező gondoskodás mellett ma is éhes a jó szóra, várja azt, és ugrik nyomban teljesíten i a tenni kértet. A családból bármilyen kényszerítő okból kikerült gyermek érzi a különbséget, helyzete megváltoztatását. Az, hogy az erőszakot szenvedett, elhanyagolt gyermekek többsége is vér szerinti családját választja - ha választhat , bizonyítja, ho gy a családi nevelést, a családi közeget pótolni nehezen lehet. (21.10) A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslatban - az előbb elmondottak figyelembevételével - azt vizsgáltam, hogy a gyermek szempontjából alapvető értéknek szá mító alapvető gyermeki joghoz, a családban történő neveléshez mit biztosít a törvény; hogyan
