Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
690 DR. BAJA FERENC környezetvéde lmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 1996. március 19én fogadta el a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt. A törvény előterjesztése és tárgy alása folyamán a vitában kialakult ütemterv szerint komoly feladata volt mind a kormánynak, mind a parlamentnek az elkövetkezendő időszakban a területfejlesztéshez és rendezéshez kötődő intézményrendszer kimunkálásában. Már akkor világos volt a parlamenti vitában, hogy lesz egy átmeneti esztendő, amikor is a törvény paragrafusa szerint a parlamentet megillető jogosítványt, nevezetesen a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveinek kidolgozását, valamint a kedvezményezett területek beso rolását egyetlen esztendőben - szintén a parlament felhatalmazása alapján - a kormány végezhette el. Éppen ezért szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni arról, hogy az a parlamenti határozat, amely önök előtt fekszik, immáron a kormányrendelet és az egyéve s működés tapasztalatai alapján joggal mondható, hogy kiváltotta a területfejlesztésben érintettek elismerését. Nem mondom természetesen azt, hogy az elmúlt esztendőben minden vita nélkül alakult volna ez az intézményrendszer, hiszen ez természetes; ennek az intézményrendszernek a kiépítésére, maradéktalan megszilárdulására még az elkövetkezendő öttíz évben kerülhet sor. Azonban mégis azt kell mondjam tehát, hogy az érintettek ismerik a területfejlesztés ilyen típusú támogatási rendszerét, a megyei fejlesz tési tanácsok az elmúlt évben ezen döntések alapján hozták meg pályázataikat, és ezen pályázatok alapján hozták meg döntéseiket. Joggal mondhatjuk azt, hogy az intézményrendszer működik, hiszen a rendelkezésre álló lehetőségekkel éltek, és ebben az értelem ben több mint háromszorosát fordíthatták fejlesztésre ezeknek a döntéseknek az alapján, amelyek alanyi jogon jártak a megyei fejlesztési tanácsok számára. A kormányrendelet tehát abban az értelemben mindenképpen jól vizsgázott, hogy 9,7 milliárd forint tám ogatás odaítéléséről, háromezer pályázat elbírálásáról döntöttek a megyei fejlesztési tanácsok. Szeretném elmondani azt is, hogy sikeresnek mondható a törvénynek az a szelleme, amelyben a megyei fejlesztési tanácsok a kistérségi fejlesztési tanácsok pályáz ataira épülnek, és az is, amelyben a megyei fejlesztési tanácsok regionális fejlesztési tanácsokat hozhatnak létre. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy 1997 januárjában megalakult az első regionális fejlesztési tanács, ö t megye: BorsodAbaújZemplén, SzabolcsSzatmárBereg, HajdúBihar, Heves és JászNagykunSzolnok megye alakította meg ezt a tanácsot. A napokban megalakult a Déldunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye részvételével, é s az elkövetkezendő időszakban további regionális fejlesztési tanácsok alakulnak majd az érintettek részvételével. Sajnálatosnak tartom, hogy a kötelező regionális fejlesztési tanácsok megalakulásában időcsúszással számolunk. Itt az a helyzet, hogy az érin tettek nagyon sok egyeztetés keretében még nem tudták kiérlelni - a kötelező határozat ellenére - az intézményrendszer kiépítését. Éppen ezért tervezem, hogy e héten szerdán, amikor is az Országos Területfejlesztési Tanács második ülésére kerül sor, ez a t estület meg fogja sürgetni és kialakítja azt a jogi rendszert, amelyben ezt a sürgetést szankcionálni is képes, a törvény által kötelezően előírt regionális fejlesztési tanácsok megalakulását. A mostani határozattervezet annyiban mindenképpen történelmi a magyar parlament történetében, hogy először a területfejlesztés területén megpróbál normatív intézmény- és eszközrendszert használni arra az egyébként rendkívül nehéz feladatra, amelynek az a lényege, hogy a területfejlesztés intézményrendszerében egyszerr e kell számolnunk nagyon sokféle eszközrendszerrel, a másik oldalról pedig szembe kell néznünk azzal, hogy a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása mellett a modernizációs centrumok kiépítésében, a területfejlesztés intézményrendszerének felhasználásá ban az egész ország érdekelt. (16.50) Az Országos Területfejlesztési Tanács '96. december 18i alakuló ülésén jelentős vita volt arról, hogy a parlament milyen időrendet kövessen. A mostani előterjesztés nyilvánvalóan szoros
