Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - Bejelentés önálló indítványok benyújtásáról - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
687 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Bogárdi Zoltán képviselőtársunk, MDF, önálló indítványt nyújtott be a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény módosítására T/3866. számon. Megadom a szót a képviselő ú rnak önálló indítványának indoklására. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadó törvény 65. § (3) bekezdése adókedvezményt ígér azon szövetkezeti tagoknak, akik szövetkezetüknek tagi kölcsönt nyújtanak, ugyanis ezután a kölcsön után járó kamat adómentes. De csak abban az esetben, ha a szövetkezet 1993. december 31e előtt alakult, illetőleg már előtte meglévő szövetkezetből vált ki, vagy szétválás útján keletkezett. Ez így alkotmányellenes, ugyanis ha a parlamen t támogatni kívánja a szövetkezet tagját, aki viszont támogatja saját szövetkezetét, akkor ezt minden szövetkezet tagjának meg kell adnia, függetlenül attól, hogy a szövetkezet mikor alakult. Én magam is támogatom ezt az elképzelést. Tehát szeretném, ha ez a paragrafus megmaradna, de kiterjesztve minden szövetkezet tagjára. Ha viszont az Alkotmánybíróság dönt a kérdésben - mivel az Alkotmánybírósághoz kívánok fordulni ebben az ügyben, ha a parlament nem támogat , akkor nagy valószínűséggel az Alkotmánybíró ság az egész kedvezményt törli el; tehát egyetlen szövetkezet tagjának sem jár ez a lehetőség. Azt hiszem, a parlament annak idején nem azért döntött úgy, hogy támogatja a szövetkezet tagját, hogy ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítse, hanem azért, hogy té nyleg támogatásban részesüljenek a szövetkezetet támogató szövetkezeti tagok, és ilyenformán legyen olyan szövetkezeti tag, aki hitelt kíván nyújtani saját szövetkezetének. Kérem ezért a tisztelt parlamentet, hogy előterjesztésemet támogassa, és ne kelljen Alkotmánybírósághoz fordulnom. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szöllősi Istvánné képviselőtársunk, MSZP, önálló indítványt nyújtott be új változatban a közalkalmazottak jogállásáról szóló, 1993. évi XXXIII. törvény módosítására T/3867. számon. Megadom a szót a képviselő asszonynak önálló indítványának indoklására. SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy Magya rország több mint háromezer önkormányzatának nagy részén a közalkalmazottak bérkifizetésének időpontja a legtervezhetetlenebb időpontnak számít. Az önkormányzatok anyagi helyzetétől függ, hogy 3án, 4én vagy 9én, ad absurdum 10én kapnak bért az ott fogl alkoztatott munkavállaló közalkalmazottak. Megértem az önkormányzatok nehéz helyzetét, de azt hiszem, ugyancsak mindenkinek meg kell értenie, hogy általában ma már mindenfajta számlával a hónaptól hónapig élő közalkalmazottnál is a hó elején kopogtatnak, e zért nem áll módjában senkinek lemondani egy héttel a fizetése kifizetéséről vagy egyhetes eltolással méltányolni. Éppen ezért indítványozom és kérem, hogy a tisztelt parlament változtassa meg a Munka Törvénykönyvének 156. §át. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy kollektív szerződés szabályozza a bérkifizetések napját minden hó 10éig. Úgy gondolom, hogy egyrészt az ismert kollektív szerződés nagyon sok intézményben hiányzik, másrészt pedig elképzelhetetlen, hogy a köz szolgálatában munkát vállaló közalkalmazo ttak a pillanatnyi pénzügyi lehetőség függvényében kapják meg bérüket. Kérem éppen ezért nagy tisztelettel, hogy a parlament segítse e döntés egyértelmű meghozatalát s annak kimondását, hogy minden hó 3án van bérkifizetés, s amennyiben ez a nap munkaszüne ti nap vagy pihenőnap, ünnepnap, akkor legyen lehetőség 3a előtt egy nappal, a kérdésre vonatkozó utolsó
