Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
655 válság, a pénzügyi válság, netán erkölcsi válság, azok sokkal hosszabb idő alatt oldhatók meg, míg egy jól működő demokráciában egy kormányválság áthidalható aká r néhány hét alatt is. Most én nem elsősorban elméleti elemzést kívánok tenni, hanem tulajdonképpen erőteljesen hangsúlyozni szeretném, hogy milyen szemléletváltásra és gyakorlati tennivalók meghatározására és megvalósítására lenne szükség ahhoz, hogy a mi válságunkból kilábaljunk. Mert azt minden tisztességes, a valóságot érző és értő állampolgár tudja, hogy most sajátos helyzetben hazánk a mély válság éveit éli, és ez a válság kiterjed az élet szinte minden területére. Vannak persze néhányan, akik ezt tag adják különböző érdekből, és a lényegre törő megfogalmazás helyett bizonyos mélyrepülést, múló átmenetet emlegetnek. Itt sem akarok definíciós vitákba bonyolódni, de nehezen tudom elfogadni a vakond talajszint alatti mozgását benzintakarékos, környezetkímé lő mélyrepülésnek, amellyel éppen, mondjuk, Európába igyekszik. A válság az válság, melyet az is tetéz nálunk, hogy komoly erők fáradoznak azon, hogy eltereljék a társadalom figyelmét a válságról. Pedig a válság megoldásához első lépés az, hogy a válsággal szembe kell néznünk. Fel kell tárni a gyökerét, meg kell keresni a kitörési pontokat, és tudatos válságkezeléssel le kellene küzdeni a válságot. Az eddigi erőfeszítések azonban a válság gyökerének feltárására és a válságkezelési akciók eredménytelenségéne k, okainak a megállapítására mind hamis úton jártak - mert a legfontosabb tényezőt, a munkát hagyták figyelmen kívül. Társadalmunkban a munka körül vannak a bajok, a munka kezelése és értékelése, valamint viszonyai közül, mégpedig krónikusan és igen súlyos an. Az elmúlt évtizedek szocialista demagógiája a munkát abszolutizálta, mintegy istenítve nyomta el az embert; mindennek az alapja a munka, hirdették, az ember volt a munkáért, és nem fordítva. A munkát a társadalom életében hamis helyre tették és egy ham is viszonyrendszerbe erőszakolták. A rendszerváltás lebonyolítása során sem a munka helyretétele, sem a munkával kapcsolatos tudati, jogi és működési anomáliák megszüntetése nem következett be, hanem megint csak egy kevesek uralmának most már nem az idegen fegyverekkel, hanem a tőkén keresztül való biztosítása. Ezért van az, hogy a problémák megragadásában és a megoldási kísérletekben sohasem az egész társadalom szempontjából legfontosabb reálfolyamattal, a produkcióval, a munkával kapcsolatos rendeznivalók kal foglalkoznak, hanem kizárólag csak a pénzzel. Persze nem azért, mert a pénz a nép megélhetéséhez kell, hanem azért, mert a pénz egy szűk réteg közvetlen hatalmi eszköze. (21.20) Arról van tehát szó, hogy az igazi társadalmi érdek megint alá van rendelv e egy réteg érdekének. A válság oka egy réteg érdekének az össztársadalmi érdek fölé kerülése, illetve az, hogy ottmarad a rendszerváltás után is. A munkával kapcsolatos kérdéseknek a pénzzel kapcsolatos kérdések mögé utasítása nem más, mint az alkotásnak, a produkciónak, az emberi produktumnak a nyílt degradálása, tehát emberellenes és erkölcstelen. És mivel emberellenes és erkölcstelen, nem is okozhat mást, mint válságot. A munkával kapcsolatban súlyos problémák tömege vár megoldásra. A válság csak ezek r endezésével oldható meg. Csak néhányat emelek ki: megoldatlan a munkához való jog biztosításának a kérdése, a munkanélküliség kezelése. Megoldatlan a munkavégzés kényszere a parazita bűnöző életmód megakadályozására. Megoldatlan a munkát végző emberek érde kének a védelme. Csak utaljak tegnap itt a parlament előtt lezajlott tüntetésre. Óriási problémák vannak a munka elismerése, megbecsülése körül és hatalmas aránytalanságok vannak a végzett munka értéke és az érte kapott bérek között. Nem akarok itt utalni menedzserbérekre, végkielégítésekre, bankárjövedelmekre vagy netán az ÁPV Rt. jogtanácsosainak jövedelmére. Égetően sürgős lenne törvényileg gondoskodni a végzett munka értéke és az érte kapott bér közötti egészséges arányokról. Nagy tévedésben vannak azok , akik azt mondják, hogy a piac mindent megold, hiszen a munkaerő is piaci áru. A piac nem old meg semmit, pláne ott, ahol deformált és manipulált piac működik.
