Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
645 van rendjén. Csak azt nem értem, hogy a törvény lehetőséget ad átalakításra, eredeti állapot helyreállítására stb., stb, nem sorolom. Akkor arra miért nem gondoltak, hogy kit terhelnek ennek költségei? A műemlékvédelmi bírság k ategóriái meglehetősen abszurdak. Azt is értem, hogy szigorúaknak kell lenniük. Csak azt nem értem, hogy mitől 200 millió, 100 millió és 20 millió forint. És öt év múlva mennyi lesz ez az összeg? A 48. § ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell. Én úgy gondolom, módosító indítvánnyal is fogok élni ebben a paragrafusban, tévedés ne essék, én nem a szabályokat megsértőket kívánom védeni. Azokkal a lehető legszigorúbban el kell járni. Én az ellen tiltakozom, ami a paragrafusban el van rejtve, tudniillik ha a bírság egy része az alapot, egy része a hivatalt és egy része az önkormányzatot illeti meg, attól félek, hogy az egész egy bírságolási hisztériává, ha úgy tetszik, öncéllá válik. Beleértve a begyűjtéseket is; már a financiális, anyagi begyűjtéseket. A mű emlékvédelmi hatóság munkáját segítené véleményem szerint, ha valamilyen megfogalmazást nyerne az a szándék, miszerint kérheti a "... műemléki jellegű, jelentőségű területté..." stb., stb. - ismeretes a paragrafus - válás tényét és annak bejegyzését, az in gatlannyilvántartásba vételét kiegészítenék azzal, hogy mi történik akkor, ha ezt elmulasztja, tudniillik a módosításról és a törlésről is neki kell gondoskodni. Egy másik aggályom ezen fejezettel kapcsolatosan az ideiglenes védettség időtartamával van, r endszerint hosszabbítás után ez két év szokott lenni. Túl hosszúnak tartom, amikor külföldi befektetőket várunk az országba. Egy ilyen hosszú idő elriaszthat komoly külföldi beruházókat. Gondolhatunk itt a kastélyprogramra is. A hatósági jogkörök tekinteté ben elfogadom az általános szabályoktól való szigorúbb eltérést, de én úgy gondolom, ezt indokolni is köteles legyen a hatóság. Ne érezze sem a tulajdonos, sem a tervező az örökös kiszolgáltatottságát, különösen ott, ahol nincs jó viszony az építésztársada lom és a helyi hatósági szervezet között. A törvénytervezet 49. §a foglalkozik a határidőkkel. Túl hosszúnak tartom a 90 napot, véleményem szerint elég lenne azt az időt engedni, amelyet más építési hatóság is gyakorol. Általános probléma és súrlódás adód ik abból, hogy egy városban két építési hatóság működik. A konfliktusok rendszerint abból adódnak, hogy a műemlékesek nem hiszik el a polgármesteri hivatal munkatársairól, hogy jól döntenek. A másik probléma, hogy a műemlék másodfoka is a saját szervezete, amelyből következik, milyen döntést hozhat, amennyiben hozzá kerül az ügy. Végezetül, tisztelt hallgatóság, államtitkár asszony, szeretném önöknek elmondani, hogy a véleményem megalkotásához nagyban hozzájárult az egri építészkamara véleménye is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Puha Sándor képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt követi majd Dögei Imre képviselő úr, Független Kisgazdapárt. DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr . Kedves Képviselőtársaim! Én igyekszem tényleg nagyon rövid lenni, és remélem, néhány perc alatt elmondom azt, amit szeretnék. Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, de Magyarországról és a műemlékekről szólnék egykét szót. Nagyon szegények vagyunk műem lékekben, nekünk nincs Loirevölgyünk, nincs Rajnavölgy, nincsenek azok a gazdag angliai műemlékegyüttesek. Éppen ezért azzal a kevéssel, amink van, nagyon gondosan kell bánni, nagyon oda kell rájuk figyelni, ezért tartjuk nagyon fontosnak ennek a törvény nek a megszületését és nagyon fontosnak tartjuk, hogy az építésüggyel együtt kerül tárgyalásra, erre már az előző törvénynél utaltam. (20.30)
