Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
641 véve. Ennek az indokoltságát ezzel a színes fényképekkel ellátott összeállítással igazoltam (A képviselő mutatja a kiadványt.) , amelyet tegnap átadtam a minisztérium politikai államtitkárának, amelyben látható, hogy milyen so rsa van Keszthelyen egy XIX. században épült lovardaépületegyüttesnek vagy a XVIII. századi lóváltó istállónak vagy a fenékpusztai majorépület együttesének. Ha például a lóváltó istálló tetőszerkezetére néhány éve ráköltött 20 millió forinthoz hozzá lehet ett volna adni a keszthelyi Amazon Szálló meghiúsult privatizációja miatt elmaradt mintegy 30 millió forintot, akkor talán átgondoltabb, valódi működést is biztosító műemlékvédelem történt volna, mert ez a fajta védelem, a súlyos tetőszerkezet szinte haszn álhatatlanná tette az épületet, valósággal szétrepedtek a különlegesen értékes műemlék falai. Nem tudom, hogy ezzel kapcsolatban volte felelősségrevonás. A törvényességnél maradva megemlítem, hogy például egy nem valós műemléki törzsszám "alkalmazásával" hogyan kerülhet Keszthelyen a város kezelésében lévő rendelőintézet épülete máshoz. Szintén csak megemlítem - az Amazon Szálló meghiúsult adásvétele mellett - azt is, hogy hogyan lehetett megakadályozni egy törvényes privatizációs eljárást a keszthelyi Ge orgikon utca 25. számú tizenhat lakásos, 1950es években szocreál stílusban épített épület úgynevezett műemléki védelmével, az ott élő tizenhat család érdekeinek teljes megsértésével. Itt jutottam el a helyénvalóság elvéhez. Erről a katolikus püspöki kar k örlevelében a szubszidiaritás elveként olvashatunk. Az ember és környezete viszonyában én az embert tartom elsődlegesnek, az emberért védjük a környezetet. A korábbi korok emberének tisztelete, munkájával előállított, ránk hagyományozott értékek megbecsülé sében, megóvásában fejeződik ki. Az említett "helyénvalóság" elvének érvényesítése a demokrácia egyik fontos feltétele. A helyi ügyeket, a helyi önkormányzatokra tartozó szerepeket csak az arra legitim módon felhatalmazott emberek gyakorolhatják. Az ember és környezete viszonyában azt is meg kell jegyeznem, hogy mint ahogy a Balaton vagy a KisBalaton léte nem hátrányt, hanem előnyt jelent az ott élőknek, ugyanúgy a műemléki környezet sem hátrányt, hanem előnyt jelentsen az ott élő embereknek, mert csak így lesznek valódi részesei lakókörnyezetüknek, Tamási Áron gondolatát idézve: így lehetnek valahol otthon benne. A törvényjavaslat legfontosabb üzenete a törvényi garancia biztosítása. Így bátrabban kellene élni a műemlékvédelemhez szükséges magántőke bevoná sával is, hisz például egy műemléképületben működő szálloda vagy egy étterem csak a piacon tud megélni. A magántulajdonos érdeke az, hogy az épület, így a szálloda vagy a vendéglő minél vonzóbb, minél szebb legyen, minél méltóbb módon őrizze meg az előző k or hangulatát. Tehát nem szűkíteni, hanem bővíteni kellene az arra alkalmas privatizációba bevonható műemlékek körét. Így nemcsak funkciót, hanem életet vihetünk az adott épületbe, így nemcsak a fenntartáshoz, a megőrzéshez szükséges pénzforrás szabadulhat fel, hanem ezáltal több pénz juthat a különlegesen értékes állami tulajdonban maradó műemléki értékeink megőrzésére, működtetésére. Egy közvetlenül megválasztott országgyűlési képviselőnek nemcsak az a dolga, hogy a törvényességet képviselje a választókör zetében, hanem az is, hogy a választókörzetét képviselje a törvényhozásban. (20.10) Ezért a hozzászólásomat képviselői ars poeticámmal fejezem be: gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzess y Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kertész Zoltán képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt követi Korózs Lajos képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) :
