Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VEÉR MIKLÓS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÓTI GYÖRGY (MDF):
625 szülessenek meg, és azok alapján lehessen tervezni az építésügyet, és annak alapján lehessen az épített környezetet tág fogalomban alakítani. A Magyar Demokrata Fórum részéről szintén támogatjuk a főépítészi rendszer visszaállítását, ha úgy tetszik, vagy létrehozását - inkább ez utóbbit szeretném használni, hogy létrehozását , mert ennek a rendszernek rendkívül kényes feladata lesz összehangolni az önkormányzati érdekeket, a helyi önigazgatás érdekeit az állami érdekekkel vagy a törvénykezés szellemével. Teljesen természetes, hogy a helyi problémákat helyben kell megfogalmazni és megoldani, de ezt csak egy adott törvényi kereten belül lehet megoldani, és ez a kényes kiegyensúlyozó feladat a főépítészeti rendszer dolga lesz, hogy ezt megoldja. Szeretnék szólni arról, hogy nagyon fontosnak tartjuk, hogy törvény i szinten, ezen a szinten rendezzék az elsőfokú építésügyi hatóság kérdését. Természetesen az önkormányzatnál kell legyen, de konkrétan meg kell határozni. Ezt a kérdést nem lehet alacsonyabb szintű jogforráshoz telepíteni. Összehangolni kell. Egyébként ez zel összefüggésben említem a telekügyet, a telekalakítás ügyét, a területfelhasználás ügyét az építésüggyel, és ezt egy kézbe kell adni, egy kézben kell kezelni, mert különben kaotikus állapotok jöhetnek létre. Az egyik alapvető gond, amely ma fennáll, és amit ez a törvénytervezet sem, úgy látszik legalábbis, nem tud kellőképpen kezelni, megoldani, a használatbavételi engedélyek ügye, illetőleg a használatbavételi engedély nélküli létesítményhasználat, nincs megfelelő jogkövetkezmény, szankció. Ebben is ha tározottabb és következetesebb kellene hogy legyen ez a törvény. Biztos, hogy a képviselőtársaim is és magam is vagy a Magyar Demokrata Fórum is több módosító indítvánnyal fog élni a részletes vita során. Erre majd kitérünk, és indokolni fogjuk, most inkáb b csak a fájó pontokat vagy javítandó pontokat szeretném megemlíteni. Ilyen az építési folyamat ellenőrzése, melyről szintén szóltak képviselőtársaim még a mai napon is. Valóban kevés a kétszeri ellenőrzés. Többszöri ellenőrzés kell, hiszen ezzel megelőzhe tünk hosszadalmas jogvitákat, pereskedéseket és más kellemetlenségeket. Már az építkezés beindulásánál, a kitűzésnél meg kell kezdeni az ellenőrzést. Egyébként ez a nemzetközi gyakorlattal összhangban is van, sok példát tudunk éppen az európai uniós ország okból erre vonatkozóan felsorolni. A bírsággal kapcsolatban: ha már bírságra sor kerül - mert persze a megelőzés lenne jó és jobb, és erre vonatkoztak az előbbi gondolatok is, ez is egy koncepcionális kérdés, hogy a megelőzésre helyezzük a súlyt - de ha má r bírságra kerül a sor, akkor itt is egy módosító javaslattal élünk. Megítélésünk szerint a központi alapba elegendő lenne 20 százalékot hagyni, az önkormányzatokhoz és az elsőfokú építésügyi hatósághoz kellene 4040 százalékot biztosítani a bírság összegé ből. Egy másik gondolat: amikor a törvénytervezet az építészeti örökségről beszél, akkor ugyan szóvá teszi vagy megemlíti az esztétikai szempontokat, az építőművészeti szempontokat, de nem teszi ezt amikor a művi környezet alakításáról szól, és ezt hiányol juk. Itt csupán technikai, technológiai kérdésekkel foglalkozik. Megítélésünk szerint az esztétikai és az építéssel, építkezéssel kapcsolatos művészeti aspektusok kifejezésre kell hogy jussanak, meg kell fogalmazni a törvényben, hiszen ez a településkép al akításánál rendkívül fontos szempont. Messzemenően egyetértünk Balsay Istvánnal, és úgy emlékszem, más képviselőtársunk is szóvá tette ezt, hogy az építési tilalmak elrendelését minden esetben az építési hatóság jogkörében kell hagyni. Természetesen más is kezdeményezhet építési tilalmat, a Környezetvédelmi Felügyelőség is vagy más is, de ha nem egy kézben van az építési tilalom elrendelésének a kérdésköre, akkor megint csak kaotikus állapotok jöhetnek létre. Építési engedély kiadásánál az építési jogosults ágot is vizsgálni kell, szemben a jelenlegi törvénytervezettel. Ezt hangsúlyozottan aláhúzzuk, hogy az építési engedély kiadásakor a hatóság vizsgálja az építési jogosultságot is. Ezzel megint csak számos pereskedésnek és később kellemetlen jogkövetkezmény nek lehet elejét venni.
