Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
618 rendszer hozta, amely ellenségesen állot t szemben a volt tulajdonosi rétegekkel, velük szemben a zsiványerkölcsök alkalmazását is megengedhetőnek tartotta, és amikor csaknem fagypontra süllyedt a magántulajdon szentségének tisztelete. Míg az előbbiekben kifogásolt passzusok ítéletünk szerint fől eg a hivatali túlkapásokra adhatnak lehetőséget, addig az a benyomásunk, hogy a 29. § (3) bekezdése a korrupció előtt nyitja meg, illetve nyithatja meg a soha vissza nem térő lehetőséget, amivel természetesen élni is fognak, akik közel ülnek a tűzhöz, ille tve akik sohasem hagyják ki a kínálkozó lehetőséget. Íme, a kipécézett bekezdés. Idézem: "A helyi építési szabályzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú épületek meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő. Az ö nkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat." Eddig az idézet. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy elképzeljük, hogy hanyatthomlok fog rohanni minden sógor, koma, rokon, barát vagy pártbeli társ, és fog élni a lehetőséggel, hogy a falukép javítása címén juthasson potyapénzhez, illetve vágja meg az államkasszát. És hányan fognak majd vicsorogni, jobb esetben instálni és kérvényezni, akiket kizárnak a lehetőségből, főleg miután nem kötelezően jár, hanem csak adható a támogatás! Ahogy a kisajátításokat is éppen csak említi, az építésügyi bírságra is csak néhány mondatot szán a tervezet. Felkelti a figyelmet, de lényegében nem igazít el. Aki tehát tisztán akar látni a bírság kérdésében, annak más jogszabályt kell majd fellapoznia. Nem k evésbé veszélyes az 55. § (4) bekezdése. Idézem: "Ha a településkép előnyösebb kialakítása céljából vagy településrendezési okból az építmény, építményrész lebontása vált szükségessé, a tulajdonost a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabály szerint ká rtalanítani kell." Eddig az idézet. Ez pedig már mindennek a teteje, mivel ebbe minden belefér. Ennél kényelmesebb, kellemesebb és alkalmasabb jogszabályt elképzelni se lehet azoknak, akik szeretik fitogtatni hatalmukat, és mindig rajta vannak, ha lehetősé g nyílik rá, hogy visszaéljenek hatalmukkal. Hogy adott esetben mi előnyösebb a településkép szempontjából, az egyértelműen ízlés kérdése. Márpedig a rómaiaktól tudjuk, hogy mindenről lehet vitatkozni, csak éppen az ízlésekről nem - de gustibus non est dis putandum. Az ilyen törvényi megfogalmazásokkal azonban feltétlenül, sőt, ha van rá mód, a leghatározottabban kell ellenük fellépni, mert úgyszólván természetesen válhatnak melegágyává minden visszaélésnek, a legelképesztőbbeknek is. Bírálatuk, az ellenük v aló kérlelhetetlen fellépés mindannyiunk jól felfogott állampolgári érdeke is. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csiha András képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIHA ANDRÁS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Állam titkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy településen végigmegy egy idegen ember, és szép utcákat, szép házsorokat lát, szép utcaképet, akkor felcsillan a szeme az idegennek, hogy lám, egy rendezett település. Ha bemegy egy polgármesteri hivatalba, és netalán építkezni akar az állampolgár, és ott az ügyintéző elmondja, hogy mit és hogyan kellene csinálni, mi a kötelessége, akkor lehet, hogy nem éppen dicséri a polgármesteri hivatal apparátusát az állampolgár. Ezzel a két kis példával szeretném azt i llusztrálni, hogy a mindennapi ember számára mit jelenthet ez a törvényjavaslat, amely most a Ház előtt van, és hogy nagy a várakozás ezzel a törvényjavaslattal szemben, mind az alkalmazók szemszögéből, mind pedig akik esetleg ügyfélként a törvény hatálya alá kerülnek. Megmondom őszintén, hogy választókerületemben a polgármesteri hivatalokban azt tapasztaltam, hogy már több éve várják ennek az új törvénynek a megjelenését és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályokat, de ezek közül is talán ha szabad mondani, az országos építési szabályzatot, az újat. Joggal mondta egyik képviselőtársam, hogy ez a törvényjavaslat sokrétű viszonyrendszerbe avatkozik bele, hisz nagyon komoly egyéni, közösségi érdekeket érint, azokat segítheti, de lehet
