Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
4844 Én nem csodálom, hogy az, aki a damaszkuszi úton megfordult, úgy érezheti, hogy ezek után a feketegazdaság szereplői is meg fognak fordulni, és hirtelen kifehérednek, pusztán attól a ténytől, hogy egykét járulékponttal ma gasabb nyugdíjuk lehet, ha bevallják és befizetik a társadalombiztosítási járulékokat. Én hiszek az ember megjavíthatóságában, de nem hiszek a csodákban. Engedjék meg, hogy kereszténykonzervatív politikusként mondjam ezt: nem hiszek az ilyesfajta csodákba n, hiszen ez egy olyan, jövőben remélt haszonnövekedés, ami nem áll arányban a mostani haszonnal - hogyha nem társadalombiztosítási járulékba fektetik. A második, amiről beszélt: tulajdonképpen a mai társadalombiztosítási rendszer sem önkéntes - természete sen. Éppen ezért a társadalombiztosítási rendszer, amely ex lege, a törvény erejénél fogva kötelező minden állampolgárra nézve... - az alkotmány 70/E. §ának (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy az állam gondoskodik állampolgárai anyagi biztonságáról bet egség, öregség s a többi esetén; és ennek a (2) bekezdése mondja ki, hogy az állam ezt a gondoskodását a társadalombiztosítás intézményén keresztül valósítja meg. Természetesen önöknek jogukban áll - szerintem nem - megváltoztatni a hatályos alkotmányt, de addig arra hivatkozni, hogy kötelező a társadalombiztosítás, egyszerűen azért, mert a világon mindenütt a társadalombiztosítás egyik alapelve az, hogy kötelező; a második, hogy keresetarányos; a harmadikat és a többit hadd ne soroljam fel... Ezzel szemben , ha megengedi Szász Domokos képviselőtársam, hogy most beszéljek arról, miben különbözik a társadalombiztosítás és a magánbiztosítás tisztán jogelméleti szempontból, akkor hadd emlékeztessem arra, minden jogász véleménye szerint az alapvető különbség, hog y míg az egyiket az állam kötelezően elrendelheti, a másikat, a magánbiztosítást írásbeli szerződéshez köti. Márpedig szerződésre kényszeríteni ugyancsak alkotmányellenes, és anélkül magánbiztosítás nem jöhet létre, hogy szerződést ne kötne a biztosított a biztosítóval. Én nagyon tudom tanácsolni az előterjesztőknek, hogy újabb, harmadik alkotmánybírósági fiaskó előtt ezt az igen bonyolult és nagy irodalommal rendelkező jogelméleti kérdést tekintsék át, mert nem lenne jó, ha utólag a megkötött szerződé sek esetében ugyanolyan visszafizetési kötelezettség terhelné a még majd felálló biztosítók helyett valószínűleg a költségvetést, mint amilyen visszafizetési kötelezettség terheli napok óta, az Alkotmánybíróság döntése óta a társadalombiztosítást. Ennek a döntésnek jelenleg a népjóléti miniszter szerint 7 milliárdos hatása van a társadalombiztosítás egyenlegére, tehát 7 milliárddal növeli a deficitet. Azonban fel kell hívnom a tisztelt előterjesztők figyelmét arra, hogy ugyanolyan járulékkiszélesítési elvek alapján fogalmazták meg a jelen előterjesztést, mint amelyet már tegnapelőtt alkotmányellenesnek bírált az Alkotmánybíróság. Tehát ahhoz, hogy itt ne hétmilliárdos, hanem sokkal nagyobb deficit keletkezzék a rendszerben, talán az előterjesztőknek ezt a ré szt gondosabban át kellene vizsgálniuk. Ugyanis ellenkező esetben - és ha ennek az átvizsgálásnak a hatásairól nem számolnak be az Országgyűlésnek - nagyon nehezen ítélhető meg, hogy a reform remélt költségnövelő hatásai - a gazdaság élénkítése útján , il letve a biztosan kimutatható költségnövekedés milyen viszonyban áll egymással. Meg kell mondjam, tegnapelőtt óta alapvetően megváltozott a pénzügyi mérleg, és valahogy itt a kormánypártok erről elfeledkeztek beszámolni. Nagyon kevesen vagyunk most már, úgy hogy nem is igénylem, hogy ezt megtegyék; de még a jövő, vagy a rákövetkező héten várnám a kormánytól, az előterjesztőktől, hogy átszámolják a költséghaszon elv alapján, mibe kerül ez a reform, és milyen várható hasznot becsülnek - különös tekintettel Csó ti György képviselőtársam mai beszédére, amely a közös piaci belépés után megvalósuló többletkiadási kényszert érintette - talán ha erre is kitérne az előterjesztő. Ha már úgyis korrigálni kell a számokat, akkor lehetőség szerint korrigálják úgy, hogy miné l teljesebb áttekintésünk legyen a kérdésről. (14.00)
