Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
4839 Nyilvánvaló, hogy itt időkorlátra szükség van. De azért mégis mérlegelni kellene a helyzetet, hogy ezekben az esetekben miért tér el olyan mértékben egymástól a szabályozás, mint amikor aktív korban kötnek házasságot. Hiszen, tisztelt képviselőtársaim, olyan megkötés nincs, hogy ha valaki aktív életkorban házasságot kötött, és nincs gyerekük, akkor, mondjuk, három év házasság után nem jogosult özvegyi szolgáltatásra. Javasolnám, hogy tekintsük át ezeket a pontokat még egyszer, igyekezzünk olyan megoldás t találni, amellyel az idős korban együtt élő, és idős korban házasságot kötők számára megtalálhatnánk azt a megoldást, hogy ne kerüljenek az aktívkorúakhoz képest hátrányosabb helyzetbe, hiszen ez egy nagyon fontos dolog, és az ő számukra különös jelentős ége van. Azt is mérlegelni lehetne - hiszen, mint mindennek, ennek is van költségkihatása , hogy hogyan lehetne a törvényjavaslatban az elváltak esetében, elváltak vagy hosszú idő óta különélők esetében viszont az eléggé lazának tűnő szabályozást is válto ztatni. Tudom, hogy itt is rendkívül óvatosságra van szükség, de mégis furcsa számomra a szabályozásnak az a módja, hogy ha valaki elválik, és özvegyi nyugdíjra jogot szerzett korábban, ha férjhez megy, akkor ez megszűnik, ám ha elválik, akkor újra feléled . Nem vagyok benne biztos, hogy szerencsés ez a szabályozás. Még egyszer át kellene tekinteni ezeket a részletkérdéseket, és én azt javasolnám, hogy olyan irányban változtassunk, hogy az idős korban együtt élők és idős korban házasságot kötők számára könny ebbé tegyük a helyzetet, ami egyébként ilyenkor van, amúgy sem oly könnyű, még anyagilag sem. Visszatérnék néhány mondatban arra a problémára, amit itt fölvetettem az előző megszólalásomban, de elég kevés időm volt, és csak röviden tudtam rá kitérni. Azt g ondolom, hogy szükséges lenne mélységében átgondolni azt a problémát, amit fölvetettem a rokkantnyugdíjazás törvénycsomagban található rendszerével kapcsolatban. Tudniillik ez nagyon szoros összefüggésben van a tőkefedezeti biztosítások létrehozásával és a z utána kialakítható nyugdíjazási rendszerrel. Valami nagyon komoly gond van abból a szempontból, hogy viszonylag egyszerűen intézi el a törvényjavaslat azt a problémát, hogy valaki megrokkan, és utána milyen szolgáltatásra jogosult. Olyan értelemben viszo nylag egyszerűen, hogy azt mondja, hogy kérem, a tőkefedezeti biztosításból a pénzt átutalják az állami rendszerbe, és ebben az esetben az állami rendszerben kapja a nyugdíjat, a rokkantnyugdíjat. Saját maga szempontjából súlyos gondokat vethet ez föl, his zen ha 2025 éve fizette, akkor az egy érdekes kérdés, hogy átutalják ezt a teljes összeget, és utána ki tudja, milyen ellátást kap. Olyan szempontból is probléma, hogy mi van, ha a munkahelyi baleset következtében rokkan meg, mert ez is rendezetlen. De a legsúlyosabb gond érzésem szerint az, hogy ezek a szerződések különfélék lehetnek. Többféle szerződést lehet kötni, meg lehet kötni a szerződést halál esetén hozzátartozóra, és egyéb. Vajon megfoszthatóe az illető a magánpénztárba befizetett és mindannyiu nk által magáénak tudott pénztől azon az alapon, hogy megrokkan? Ez egy nagyon súlyos kérdés, magánjogi szerződés. Vegyük csak azt az esetet, hogy az illető fizette a kötelező tőkefedezeti biztosításba 25 éven át, a szerződése úgy szól, hogy az ő halála es etén a házastársának ebből lesz az ilyen és olyan járadéka. És akkor megrokkan. Akkor áttesszük a tőkefedezeti biztosításból az összes pénzt a kötelezőbe, és akkor a házastársára hogy vonatkozik a szerződés? Hogy lehet egy ilyen szerződést felbontani, és s zabade egy ilyen szerződést felbontani? Azért mondom, hogy nagyon mélyen át kell gondolni ezt a kérdést, mert ez az egész rendszert érintő probléma, az egész rokkantbiztosítási rendszert érintő probléma, és véleményem szerint ilyen módon nem lehet, és a l egkevésbé sem alkotmányos megoldani ezt a kérdést. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Közbeszólás: Úgy tudom, jelentkezik Szász Domokos.) De nem jelentkezik Szá sz Domokos.
