Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
4807 Tisztelt Országgyűlés! A kormányzatnak a nyugdíjrendszerre vonatkozó előterjesztése a jelenlegi rendszer gyökeres megváltoztatására irányul. Az előterjesztésből azonban nem derül ki egyértelműen, ho gy pontosan milyen problémákat akar megoldani a nyugdíjreform. A jelenlegi nyugdíjrendszer súlyos problémái több okra vezethetők vissza. Az egyik ok a népesedé si helyzet egyre kritikusabb volta, vagyis az, hogy a nyugdíjba menőket egyre kisebb mértékben tudják csak pótolni a fiatalabb korosztályok, és ez hosszabb távra tragikus mértékben lerontja az aktívkorúak és a nyugdíjaskorúak közötti arányt. 1989től kezdő dően máig több mint egymillióval csökkent a járulékfizető személyek száma, és ez óriási forráshiányt okoz a társadalombiztosításnak. A másik ok a gazdasági szerkezetváltozás, amelynek során nagy tömegek válnak munkavállalóból önfoglalkoztatottakká, és emia tt újabb nagyszámú személy járulékbefizetésétől esik el a társadalombiztosítás. Mindehhez járul a hosszan tartó gazdasági válság, amely a járulékbefizetések reálértékét tovább csökkenti. A nyugdíjrendszer jelenlegi súlyos problémái tehát több okra is vissz avezethetők, amelyeket érdemben kell orvosolni, hiszen enélkül a nyugdíjrendszer valódi, pozitív reformját nem lehet megvalósítani. A kormányzati előterjesztés azonban az említett súlyos problémákat nem oldja meg, ugyanis az általa javasolt megoldás, a mag ánnyugdíjpénztárak bevezetése önmagában semmilyen problémát nem old meg. Teljesen tisztázatlan, hogy az új rendszerre történő áttérés költségeinek mi lesz a fedezete, vagyis honnan fogják pótolni a felosztókirovó rendszernél jelentkező forráshiányt. Ha az új nyugdíjpénztárak forrásait használják fel erre a célra, akkor a nyugdíjpénztáraknál lévő források nem a beruházásokat és a tőkepiacokat fogják élénkíteni, ahogy ígérik. Ha a forráshiányt adóemelésből vagy más költségvetési forrásból akarják pótolni, ak kor még tovább fog nőni a társadalom anyagi terhelése. Ha hitelfelvételből történne a pótlás, akkor pedig még jobban eladósodik az ország. Nem világosak az előterjesztésből a nyugdíjalapoknál keletkező források befektetési lehetőségei sem. Ha azokat külföl dön is be lehet fektetni, akkor azt a hazai beruházások fogják megsínyleni, és a hazai tőkepiac nem fog élénkülni. Rendkívül elhibázottnak tartjuk, hogy a tervezett nyugdíjrendszer elsősorban a magasabb jövedelműeknek és a gyermekteleneknek kedvező, a gyer mekes nők helyzetét pedig még tovább rontja. Sajnos, az előterjesztés nem tartalmaz igazán komoly és alapos háttérszámításokat sem, pedig egy ilyen hatalmas horderejű kérdés esetén ez igazán elvárható lenne. Egy olyan nyugdíjreform esetén, amely hosszú évt izedekre jelent elkötelezettséget az egész társadalom számára, csak rendkívül megalapozott és kiérlelt döntésnek lehet helye, sietségnek semmiképpen. Javasoljuk tehát, hogy a kormányzat vonja vissza az előterjesztést, és egy alapos, háttérszámításokkal ell átott, kiérlelt nyugdíjreformkoncepciót nyújtson be az Országgyűlésnek. (10.50) A magánnyugdíjpénztárak kötelezővé tételét egyébként alkotmányossági szempontból is aggályosnak tartjuk, hiszen magánszolgáltatás igénybevételére törvénnyel kötelezni igencsak megkérdőjelezhető. Előreláthatólag az előterjesztésben foglalt koncepció lényegében véve csak a nyugdíjalapokat kezelő pénzintézetek számára lesz előnyös. Egy olyan reformnak azonban, amely az egész társadalom érdekét kell hogy szolgálja, ez nem lehet a c élja. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányzati koncepció nem tudja elérni a kívánt célt, vagyis a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását és ezzel az egész társadalom javát. Ahelyett, hogy ösztönözné a gyermekáldást, kifejezetten bünteti, nem szolgálja tehát a drámai népesedési helyzet javulását, gazdasági hatásai pedig kiszámíthatatlanok. Ugyanakkor a társadalombiztosítási rendszer mély válsága valóban igényli e rendszer érdemi reformját, egy méltányos nyugdíjrendszer kialakítását.
