Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ):
479 A Duna és a Tisza mentén nagyon régi halászdinasztiák vannak régi eszközökkel, a meglevő halállomány biztosítja még most is a kenyerüket; úgyhogy Magyarországon ez egy nagyon érdekes színfolt, nagyon sajnálatos, hogy a közvélemény igazán keveset tud róla . A halászat, a halastavak, a halászati üzemek a magyar agrártevékenység igen fontos részei. Az ország történelmében a halászat mindig is egy fontos népélelmezési tevékenység volt, a múlt századi folyószabályozásokból, a halban bőséges folyóvizeinkből és a tavasszal kimaradt kiöntések halaiból ez bőségesen elég volt. A múlt század végén kezdődött a nagy magyar halastórendszerek megteremtése, ez a magyar agrárágazatnak egy nagyon fontos és jól dolgozó része; mindenki bizonyára hallott a biharugrai, a hortobá gyi, a gyomaendrődi vagy más halastórendszerekről. Fontos az agrárfejlesztés témájában erről szólni, fontos ennek exportképességét növelni, és a miniszteri expozéban elhangzott az Európához való csatlakozás lehetőségénél, hogy igazán nagy korlátok, nagy kv ótarendszerek, hasonlóan az agrárium más részéhez, nem lettek beépítve, lehet, hogy vannak olyan lehetőségeink, amivel élni kell. A törvény megszületését már az előző ciklusban is vártuk. Az előző kormányzatnak a tervei között szerepelt a halászati törvény , azonban sem erre, sem a természetvédelmi és egyéb törvényekre nem került sor. 199596ban több változatot, tehát a MOHOSZ által ismert változatot már megtaláltuk, azután a múlt évben a tárca és különböző érdekképviseleti szervek képviselőivel egyeztetése k sorozata kezdődött meg. A törvény nagyon jól kiérlelt, jól megszerkesztett, és bizonyára beleillik a természetvédelemmel és egyéb természettel foglalkozó törvényeink sorozatába, bár komplexitása miatt - ugyanúgy, mint a vadászati törvénnyel kapcsolatban - várható, hogy több ponton vita lesz. Ezek a viták az én véleményem szerint nem elsősorban politikai természetűek lesznek, hanem sokkal inkább szakmailag fogunk érvelni azok, akik hozzászólunk, és én bízom abban, hogy a parlament végül is, akármilyen vitá k után is, nagy konszenzussal fogja ezt a törvényt is szentesíteni, mint az előzőeket. Tehát az említett törvények - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény, a természetvédelmi törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló tö rvény - után a halászatról és horgászatról szóló törvény, úgy érzem, lezár egy nagyon fontos törvényalkotó ciklust. Ezeken a törvényeken az ökológiai szemlélet húzódik mindenütt végig. Én úgy érzem, ennek a parlamenti ciklusnak a közös jó munkáját fémjelez ni fogják ezek a törvények. Tisztelt Ház! Vizsgáljuk meg konkrétan, hogy minek kell ezeknek a törvényeknek eleget tenni! Egyszerre kell eleget tenni a már említett ökológiai szemléletnek. Miről beszélünk? Természeti értékeink legteljesebb és legjobb megóvá sa és a természetbe való beavatkozás a lehető legkisebb természeti kár okozásával járjon csak. Erre a nézőpontra a továbbiakban még visszatérek. A miniszteri expozéból is emlékszünk a mondatra, hogy az Európához való csatlakozás feltételeként írták a biodi verzitás őrzését és a hal élőhelyének és magának a halnak a védelmét mint preferált, fontos prioritást. Azután eleget kell tenni egyszerre annak, hogy halászati gazdasági egységeink mint termelő egységek folyamatosan működjenek, az új tulajdonosok jól élje nek ezzel a gazdálkodási lehetőséggel; de ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a mostani jogosultságok ne legyenek olyan privilégiumok, hogy új tulajdonosok ne tudjanak ebbe belépni. Nagyon kell vigyázni, hogy ne legyen az a helyzet, hogy nem érvényesü l a piac, nem érvényesül azoknak a szándéka, akik beruházni szeretnének. A törvénynek eleget kell tenni a halállomány védelméről szóló előírásoknak. Nagyon sok probléma van ezzel kapcsolatosan. Az elmúlt 3040 év alatt zajlott le Magyarországon a természet es folyóvizeink - elsősorban a Duna, kisebb részben a Tisza, a Körösök megint jobban, a Dráva és a Rába kevésbé - ipari elszennyeződése. Csökkent a halgazdagsága a vizeinknek. Ezután természetesen nem a halászati törvény körébe tartozik ezeknek a problémák nak a megoldása, azonban a halászati törvénynek figyelemmel kell lenni a károkozóra, a károkozó működése közben