Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HÁZAS JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
477 A javaslat szerkezete jól tagolt. A bizot tsági ülés azonban megerősítette vagy elfogadta - inkább így fogalmaznék - az érdekeltek véleményét, miszerint a VI. és a VII. fejezet rendelkezései egybevonhatók lennének, hasonlatosan ahhoz, ahogy egyébként a vadászati törvény ezt tartalmazza. A preambul um röviden és érthetően felsorol lényegében minden olyan szempontot, amely tényleg kifejezésre jut a szabályozás során. Felvetették az érdekeltek, hogy a törvényjavaslat egyébként kiérlelt szövegében néhány pontosítás még szükséges. Indokolt lehet végigvez etni, illetve megkülönböztetni a halászati jog jogosultjának és a halászati jog gyakorlójának a fogalmát, és ehhez igazítani, néhány helyen pontosítani a szöveget. Természetesen vita alakult ki a törvényjavaslat 3. § (2) bekezdésének rendelkezése körül is. Ez lényegében nem más, mint az a bekezdés, amely a fő szabály alóli kivételeket állapítja meg a halászati jog tekintetében. Álláspontunk szerint a javasolt megoldás - miszerint a holtágak, illetőleg a bányatavak esetében az államot illesse a halászati jog - mind ökológiai, mind pedig társadalmi szempontokból megfelelő. Az időközben megjelent 22/1996. számú KHVMrendelet alapján azonban még azt is felvetették az érdekeltek, hogy e két vízterületfajta mellett ez a szabály terjedjen ki a víztározókra is. A bi zottság egy ülésnapon foglalkozott a halászatihorgászati törvénnyel, valamint a környezetvédelmi bizottságnak a holtágak védelmével kapcsolatosan előterjesztett önálló indítványával. E kettő együttes tárgyalása is rávilágított arra, hogy a holtágak - és i tt példaként elhangzott a tiszaugi, valamint a herepi Tiszaholtág - meglehetősen bonyolult jogi helyzete, és a Baranya megyei víztározók rendezetlensége rávilágított arra, hogy erre a kivételezésre, amelyet a halászati törvény tartalmaz, igencsak szükség van a hal védelme és a halászati szempontok érvényesítése érdekében. Elhangzott, mindenképpen megfontolásra javasolja a bizottság is a halászati jog ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének kérdését. A javaslatban a halászati felügyelők mozgástere jelen tősen bővül. Indokolt lenne ezt a jogosultságot kibővíteni a halászathoz - mármint a jogosulatlan halászathoz és horgászathoz - használt eszközök visszatartásán túl a megsemmisítésére is. A bizottság ülésén egyhangúlag fogalmazódott meg az, hogy a megválto zott halvédelmi bírságolási szabályok egy olyan gyakorlatot fognak tudni kialakítani, amely kellő visszatartó erőt fog jelenteni a rabsicok elleni küzdelemben. A vitában kevesebb szó esett az átmeneti időről. Úgy tűnik, az érdekeltek számára az ott leírtak mindenben elfogadhatók. Úgy értékelik, hogy a szabályváltás eredményeként előálló új tulajdonosi és jogosulti helyzet gyakorlására ez az idő elegendő, és a leendő változások ezáltal lesznek olyanok, hogy a legkevesebb társadalmi konfliktust okozzák. Tiszt elt Országgyűlés! A bizottsági vitában, valamint a miniszteri expozéban elhangzottak alapján ajánlom szíves figyelmükbe, megfontolásukra a törvényjavaslatot, s kérem önöket, hogy hasonló hangnemben, mint ahogy a vita eddig zajlott ekörül, fogadják el. Kösz önöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Házas József képviselő úrnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. DR. HÁZAS JÓZSEF , a környezetvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság kijelölt bizottságként megtárgyalta a T/3566. számú, a halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztő nevében a február 5ei bizottsági ülésen a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai
